Kuponnal vagy nélküle
A búvárkodásról1/2. oldal
Akciós búvártanfolyamok borzolják a kedélyeket, ám mintha sokan rosszul közelítenék meg a kérdést.
Búvárkodni jó, sőt, nagyon jó, függetlenül attól, hogy mennyit fizetünk érte. Filléres hazai édesvízi merülések vagy a Chuuk-lagúna roncsai ugyanúgy élvezetesek lehetnek, csak meg kell találni mindegyikben a szépséget. Az ember minden barátjának megmutatná szíve szerint, mennyi izgalmat rejt a mélység világa, de manapság ha búvárkodásról beszélünk, bizonyos körökben nem a merülés szépségei kerülnek szóba.A kuponos oldalakon feltűnt búvártanfolyam-akciók ugyanis nagy vitákat generáltak. Pár szót előzetesben a konstrukcióról: a közösségi vásárlás élharcosa a Groupon nevű weboldal volt, a lényeg az, hogy ha elegen vásároltak meg adott szolgáltatást, akkor azt a szolgáltató nagy, 50-70 százalékos kedvezménnyel adta. A jellemző területei ennek a konstrukciónak az olyan szolgáltatások, ahol az olcsó kipróbálás után állandó vendég lehet teljes áron a vevő, például fitneszteremben, pizzériában, fodrászatban- gyakorlatilag egy újféle marketingeszközként funkcionáló módszerről van szó. (A valóságban persze kicsit másként működnek a dolgok, éppenséggel a Groupon eredményei sem annyira meggyőzőek az elmúlt éveket tekintve.)
A búvártanfolyam viszont egészen más szolgáltatás: aki egyszer elvégzi, annak elvileg soha többet nem kell búváriskola vagy -oktató közelébe mennie. Máshogy kell tehát a hosszú távú kapcsolatot fenntartani a vendéggel, ha egyáltalán lehetséges ezt garantálni. Éppen emiatt sokan nem tartják jónak a fél- vagy harmadáron adott tanfolyamokat, és nem csak nálunk van ez így. Elég megnézegetni az amerikai vagy német kuponos oldalakat, ott is meg lehet találni a szokásos piaci árnál jóval olcsóbb búvártanfolyamokat, amelyek helyi fizetéshez viszonyítva nevetségesen olcsók. Kis hazánkban is jó ideje tart már a "kuponozás", és nagyon sok iskola és oktató próbálkozott ezzel. Nincs hát ok arra, hogy "magyar betegségről" beszéljünk, vagy erre-arra mutogassunk mint a piacot tönkretevő szolgáltatóra.
A búvároktatás piaca nem egy-két akciótól változott meg alapvetően, hanem attól, hogy nagyon sok az oktató. Ki mellékállásban, ki ebből élve dolgozik, itthon vagy külföldön- sok a hivatásos. Divat lett a továbbképzés, nem kevés olyan ember van, aki a nyaralásán Dive Master végzettséget szerez, noha erre igazán soha, sehol nem lesz szüksége. Ha esetleg továbblép az oktatóságig, ami nem nagy kunszt manapság, máris elgondolkodhat rajta, akár tanfolyamot is indíthatna. Mellékesként a kis pénz is pénz, és a barátoknak "meghirdetett" filléres, befektetést nem igénylő tanfolyamok is hatással vannak a piacra.
Beszédtémává viszont az olcsó kuponos tanfolyamok váltak, és már olyan vad ötleteket is olvashattunk, hogy legyen "központi szabályozás", ami igen vicces felvetés a sok külföldi központú oktatási rendszert és a szabad piaci versenyt tekintve. Sokan szidják a vásárlókat, ami ugyanúgy butaság: egy Nemo33 merülés kedvéért a komoly oktatók is fapadossal repültek, nem a többszörösébe kerülő Malévval (utóbbi, ugyebár, csődbe is ment, de nyilván ezer más ok miatt), de ha a tanfolyamban keres valaki olcsóbbat, az "öngyilkos". A kezdő nem szakértő (azért iratkozik be búvártanfolyamra!), neki elég azt tudni, hogy ha valaki egy komoly oktatási rendszer által felügyelt oktatói tanfolyamot elvégzett, akkor feltehetően minden szükséges szabályt betartva oktatja majd őt. Mert szabályok és előírások bőven vannak, mint az köztudott.
Az írás a következő oldalon folytatódik!
(átlag: 2.9) átlagos nehézségű 
Thaiföld
