Amerikai tudósok Kubában
TudományKicsi, de pozitív előrelépésnek nevezhető az, hogy legalább a tudomány szintjén éledeznek a kubai-amerikai kapcsolatok.
Kuba szigetétől délre, meglehetősen távol a népszerű nyaralóhelyektől több száz apró szigetből álló csoport van, ami Kolombusztól a Los Jardines de la Reina (A királyné kertjei) nevet kapta. Noha öt évszázad telt azóta, hogy erre járt, még mindig nincs rajta se folyamatos emberi jelenlét, se az ehhez tartozó városok, utak. A víz alatti élővilág is érintetlen, ráadásul 1997 óta védelem alatt áll egy jelentős része, és a tudósok szerint a kubai kormányzat így a Karib-térség legnagyobb védett tengeri nemzeti parkját hozta létre.
Alig pár száz búvár látogatja ezt a területet évente. Az egyik amerikai tudós, David Guggenheim fekete korallokkal benőtt kanyonokban olyan élőlényeket is látott, amit korábban csak fotóról ismert, például a szinte kihaltnak számító Nassau sügért. A látvány lenyűgözte, hiszen úgy érezte, szinte visszaugorhatott az időben a Karib-tenger egy olyan állapotáig, amit még nem tett tönkre az emberi tevékenység. A kubai kísérőivel itt merülő amerikaiak ezen a helyen hatalmas halakkal, cápákkal, teknősökkel és sósvízi krokodilokkal is találkoztak. Guggenheim rámutatott, hogy a halaknak megvan a szerepe egy-egy élőhelyen, nem lehet csak úgy lehalászni mindet, mert annak végül az egész ökoszisztéma összeomlása lesz a vége. A Florida Keys közeléből teljesen kipisztult korallfajok hatalmas példányai szintén megtalálhatók itt.Hogy milyen lehetett régen a Karib-tenger, abból is érzékelték, hogy a máshol abszolút ritkaságszámba menő cápák a Los Jardines körzetében gyakorlatilag mindenhol ott voltak. Kip Evans természetfotós számára, aki ennek a helynek az élővilágát szeretné dokumentálni, ez igazán nagy élmény volt, hiszen akár tucatnyi cápával merülhetett. Evans szeretné megörökíteni a világban a még aránylag épségben maradt helyeket, hiszen már több alkalommal átélte, hogy a régen csodálatosnak számító merülőhelyen mekkora pusztítással találkozott, ha évek múlva visszatért.
Az is fontosnak számító a Los Jardines különlegessége tekintetében, hogy sűrű és egészséges mangrove veszi körül a szigeteket, amelyek számos madarat vonzanak. A sekély vízben számtalan halivadék él, akik itt nőnek fel, de aztán esetleg felnőtt állatként már más, távolabbi élőhelyre vándorolnak. Az amerikai és kubai tudósok mellett mexikóiak is részt vesznek a közös munkában, amiről a kubai biológusok nagyon pozitívan nyilatkoznak. Fabian Pina szerint annyi mindenen kell osztozniuk, hiszen közel élnek egymáshoz, ezért közösen kell együtt dolgozniuk az értékek megőrzéséért.
Természetesen ezt a régiót is veszélyek fenyegetik. A két ország közötti kapcsolatok javulása esetleg pont ront a helyzeten, hiszen ha nem lesz többi az amerikai állampolgárok beutazása tilos, az eddig Havannától távol eső, és ritkán látogatott szigetcsoportot is egyre több kíváncsi turista keresi fel, és talán jönnek a halászok is, akik a nem túl óvatos, így bizalmatlan cápák állományát is megtizedelhetik. A megbeszélések az együttműködésről az Egyesült Államokban folytatódnak hamarosan. (A szerk. megjegyzése: a Los Jardines körzetébe állítólag csak egy cégnek van lehetősége túrákat vinni, és az itteni, meglehetősen drága szafarikon a beszámolóik szerint a szirti-, selyem-, pöröly-, bika- és cetcápák is előfordulnak. Tehát úgy látszik, megérheti az egyébként más úticélok miatt népszerű Kubában ezt a kevesebbek által ismert, de különlegesnek ígérkező helyet felkeresni.)
[ NPR ]
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Budapest
