Adriavizit 2008: Kaprije, Jadranska Galathea
(Hirdetés)Egy ideje nem jártam már az Adrián, ehhez képest kicsit az újdonság reményével kecsegtetett a Galathea búvárközpont meghívása Kaprije szigetére.
A Galathea búvárközpont csapata, Brankovits István vezetésével már hosszú évek óta jár a horvát Adria déli részén található Kaprije szigetére, nyaranta több túrát szerveznek ide a búvároknak. A búvárbázis nem tart állandóan nyitva, tehát nem beeső búvárokra számít, hanem a megadott időpontokra a bázis befogadóképessége miatt előzetesen kell jelentkezni. A gyors ütemű autópálya-fejlesztés miatt manapság már nem csak egyhetes, hanem rövidebb időtartamú túrákra is ajánlják a sziget felkeresését.Négyesben indultunk neki az útnak, Budapesttől kifejezetten gyorsan jutottunk el Sibenikbe, ahonnan a komp indul. Nagyon jó, hogy gyakorlatilag csak az utolsó egynéhány kilométer nem autópálya, ezért itt nem kell szerpentinekkel tervezni. Mivel a szigetre autót nem lehet bevinni, az első akadályt a parkolás jelentette. A kikötő mellett óránként négy kuna volt az ára, ami nem kevés, már egy hosszú hétvége esetén szép összeg jöhet ki. Élelmesebbek kereshetnek más parkolási lehetőséget is, hiszen Sibenikben, a kikötőtől távolabb akadhat ingyenes hely is- érdemes a Galatheánál érdeklődni az aktuális információkról.
Naponta több komp is jár a szigetre, a jegy ára társaságtól függően 11-15 kuna, az út pedig 50-70 perc. Információt a bázison is tudnak mondani az indulási időpontokról, de a mi tapasztalatunk az volt, hogy májusban már korán reggel, dél körül és délután is volt átkelési lehetőség. A szigeten a kikötőben már várt minket a bázis maroknyi csapata, méghozzá kiskocsikkal. Azonnal válaszút elé állítottak: jobbra búvárbázis és szállás három percre, balra vendéglő egy ugrásnyira. Kitikkadva a könnyebb ellenállás irányába mozdultunk.
A sziget legnagyobb településével az ismerkedés akár tíz percet is igénybe vehet, közel van minden: éttermek, bolt, a bázis közvetlen szomszédságában pedig a számunkra foglalt szállások. A szállások az Adrián szokásos kisebb-nagyobb apartmanok, terasszal vagy anélkül, konyhahasználati lehetőséggel, a foglalásban a bázison tudnak segíteni. A távolsága mindegyiknek csak pár lépés volt a búvárbázistól és a tengerparttól egyaránt. Mivel autóforgalom nincs, a gyerekkel érkezők is biztonságban tudhatják a kicsiket, a szállások közelében levő kavicsos parton pedig a víz is lassan mélyül. Az esti nyugalmat semmi nem zavarja, aki pedig társaságra, hangulatra vágyik, a közeli éttermek vagy sörözők egyikében töltheti el az időt, napközben pedig a szigeten lehet sétákat tenni.
A tengerparttól pár lépésre található búvárbázison tárolhatóak a felszerelések rekeszekben, itt lehet szerelni, és a bázis melletti akasztókon pedig a ruhák száradhatnak a merülések után. A palackok töltéséről is itt gondoskodnak, nem kell hosszasan cipekedni. A búvárbázis három tengeri kajakja szabadon elvihető, rövid kirándulásokat lehet velük tenni a sziget partja mentén.A merülések a bázis nagy gumitestű hajójáról zajlanak. Hivatalosan 24 főt is szállíthatna, de jellemzően 12 főben maximálják az egyszerre szállított búvárok számát. A hajón külön hely van kialakítva a palackoknak, az ólomnak. A két erős motorral a hajó meglehetősen gyorsan képes haladni (GPS használatával mértük le, 60 km/h sebességet is meghaladta közel teljes terheléssel), így az egyébként sem nagy távolságra levő merülőhelyek elérése csak percek kérdése.
Nagyjából tucatnyi olyan merülőhely van a sziget környékén, amit rendszeresen látogatnak, a jellemző transzferidő 10-25 perc. Egy roncsot lehetséges merülni, a Francesca di Rimini hajóét, ami egy második világháborúban elsüllyesztett, 55 méter hosszú szállítóhajó volt. Ezt a merülőhelyet csak tapasztaltabb búvároknak ajánlják, mivel a jellemző mélység 40-45 méter közé esik. Ezen túl pedig falak várnak a búvárokra, mélyebben lila és sárga gorgóniákkal, a felszín közelében pedig átnézésre érdemes sekély, homokos-sziklás fennsíkokkal, ahol gébek, pókhalak, nyálkáshalak élnek. A mi Kaprijén megejtett merüléseink során a Nagy fal többünk életének első adriai macskacápáját hozta, ám sajnos szegényt már egy hálóba gabalyodva, élettelenül találtuk. Itt és a Malo Mare nevű helyen langusztát láttunk, ezen kívül polip, csigák, földközi-tengeri menyétke fordultak elő, a Sokol nevű merülőhelyen pedig valamivel több halat láttunk.
A falaknál könnyen elérhető a 40 méteres mélység, de a kevésbé tapasztalt búvároknak nem kell ebben a mélységben gondolkodni, mivel a legtöbb helyen ennél sekélyebbre is lehet tervezni a merülést, és úgy is lehet érdekességeket látni. Akadnak afféle "bogarászós" helyek is, ahol például a tengeri nyulak után lehet kutatni az év megfelelő időszakában. Adriai viszonylatban véleményünk szerint nem kiugróan egyediek az általunk megismert merülőhelyek, viszont mindazokat a dolgokat megtalálhatja itt is a figyelmes búvár, ami máshol érdekességnek számít. Sajnos az idő rövidsége miatt nem sikerült a programba iktatni pár, a Galatheások szerint nagyon szép merülőhelyet, de ez annyiban rajtunk is múlt, hogy az oly ritkán látott macskacápa miatt mindenképpen vissza akartunk térni a Nagy falhoz. A búvárbázison a merülési napok előtti este van a programok megbeszélése, ekkor történik a csoportbeosztás (a hajó annyiszor fordul, hogy egyik csoportban se legyen zsúfoltság), és a csapat dönt a meglátogatandó merülőhelyekről. Mivel az Adriáról van szó, a mélységben tapasztalható vízhőfok miatt nyáron is a vastag ruha javasolt.A búvárbázis tud az ellátás megszervezésében is segíteni, félpanzió igényelhető, a reggelik és vacsorák szintén a szállások közvetlen közelében zajlanak. A közös étkezések alkalmával lassacskán a többi vendéggel is megismerkedtünk. A békés hangulat volt talán az oka, de hamar belerázódtunk ebbe a családias légkörbe. Annyi búvártúra után újszerű volt az, hogy nem egy "búvárgyár" pontos, de gépies üzemébe csöppentünk, hanem egy vidám csapatba, akik nem számonkérésre rendezkedtek be (hol vannak a serpák, miért nem láttunk mantát, miért nincs a szigeten kaszinó?), hanem egy kellemes hétvégére vágytak az Adrián- természetesen több-kevesebb merüléssel. A kaprijei hétvége elsősorban azoknak ajánlható, akik egy békésebb, nyugodtabb adriai programot szeretnének, netán családdal érkeznek, és csak a merülések nem túl hosszú idejére szeretnének távol lenni a szeretteiktől, vagy nem kizárólag a merülésre koncentrálnak. A sziget kicsik és nagyok számára egyaránt biztonságos, karnyújtásnyira van minden, és az új autópályaszakaszok miatt a lejutás is sokat gyorsult.
Kapcsolódó link: Galathea Búvárközpont
Kapcsolódó galéria: Tökölyi Csaba felvételei a túráról
(átlag: 4.3) átlagos nehézségű 
Szolnok
