Újból készülnek a bálnavadászok
KörnyezetvédelemAggasztó híreket kapunk a japán aktivitásról, de készülődnek a természetvédők is, mint arról Kristóf Veronika beszámol.
Természetesen a japán "tudományos" bálnavadász flotta már készülődik, hogy november végére visszatérjenek az Antarktisz térségébe, hogy az éppen arra vándorló bálnacsaládok nagy részét, 935 csukabálnát (Balaenoptera acutorostrata) 10 közönséges barázdásbálnát (Balaenoptera physalus) és 50 hosszúszárnyú bálnát (Megaptera novaeangliae) lemészárolják. Japán nemhogy csökkentené bálnavadászati aktivitását, de "jogot formált" a Csendes-óceán északi térségében 10 nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) 100 tőkebálna (Balaenoptera borealis), 50 trópusi bálna (Balaenoptera edeni) és 220 csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) elejtésére is. De felerősítették a legkevésbé ellenőrizhető, az úgynevezett part-közeli térségben zajló, kistestű bálnák vadászatát is, melynek most van a "szezonja", és melyben 150 kistestű bálna, köztük a magyar nyaralók által Tenerifén megismert rövidszárnyú gömbölyűfejű delfinek (Globicephala macrorhynchus) vadászatát kezdték meg a Tokiótól keletre fekvő Wada térségében, iskolás gyermekek figyelmének közepette. (Csak, hogy a felnövekvő generáció számára is ez legyen a magától értendő...) A bálnapopulációk visszafordíthatatlan ökológiai károsodását, -a könyörtelen és értelmetlen mészárlás révé- az évszázadokon keresztül korlátozás nélkül vadászott, mára különösen veszélyeztetett státuszú nyugati szürkebálna (Eschrichtius robustus) populáció elemzése teszi tragikusan szemléletessé szakértők és laikusok számára egyaránt. Az IWC (Nemzetközi Bálnavadászati Tanács) ez évi konferencián, az alaszkai Anchorage-ben hangzott el a döbbenetes bejelentés: ez a faj 2050-ig ki fog halni! Egy, nagyjából 150 fős populációból álló csapat vizsgálatából megállapították, hogy köztük csak 30 szaporodásra képes nőstény volt, melyből 1 év alatt 4 bálna halt meg "csak" háló okozta fulladás következtében! A bálnák 3 évenkénti szaporodási ciklusa, az ivararány kedvezőtlen alakulása túlzásoktól mentes, száraz tényeken alapuló hiteles prognózishoz vezetett, melyet még a bálnavadász delegációk sem próbáltak megcáfolni.
A bálnák szaporodási ciklusának ismeretében különösen elkeseredve figyeljük - évről évre - a japán "tudományos" bálnavadászat mérlegét. A 2006-07 téli szezon frissen nyilvánosságra hozott adatai szerint, a lemészárolt 286 nőstény csukabálna 90 százaléka, 262 állat vemhes volt. 262 csukabálna-borjú nem születhetett meg az értelmetlen és kegyetlen mészárlás következtében! Minden bizonnyal a vemhes állatok lassabban mozognak társaiknál, emiatt válnak könnyű prédává a precíz japán szigonyágyúk számára. Tudományos végzettséggel ugyan nem rendelkeznek a munkások a japán "tudományos" bálnavadász-hajókon, de erre a tapasztalati tudásra azért sikerült szert tenniük a bálnákról. Nem képesek az intelligens, szeretetre és tiszteletre méltó lényeket látni a vadonélő, egyetlen ország tulajdonát sem képező cetekben?! Csak a táplálékot?! Akkor a japán bálna-lobby ezekkel a munkásokkal egész egyszerűen a jövő japán nemzedékének "táplálékát" pusztíttatja el...
Paul Watson és Alex Cornelissen, a Sea Shepherd hajóinak kapitányai és elhivatott legénysége, ezt a telet is az Ausztráliához tartozó Antarktiszi Bálnavédelmi Területen fogják tölteni, ahol a halálraítélt bálnáknak a legnagyobb szükségük lesz rájuk. Pingvinek, fókák és bálnák elismerő pillantásai közepette, jéghegyek és jégtáblák között vezet az utunk, az érintetlen természetben csak a japán "tudományos" bálnavadász-hajók legénysége nehezményezi jelenlétünket. Minden okuk megvan rá, hiszen azért megyünk oda, hogy aktívan cselekedjünk a bálnák védelmében. Ha akár egyetlent is sikerül megmenteni, már megérte- de hisszük, hogy ennél sokkal többet sikerül.
Kristóf Veronika, Sea Shepherd aktivista
(átlag: 4.6) átlagos nehézségű 
Kecskemét
