Újabb fotók a legendás léghajóról
KülföldAz amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet kutatói az 1935-ben eltűnt USS Macon léghajóról újabb képsorozatot készítettek.
1935. február 12-én egy hatalmas viharban, az amerikai haditengerészet USS Macon nevű léghajója lezuhant és eltűnt a Csendes-óceánban. Idén szeptemberben egy csoport kutató ismét meglátogatta a 240 méter hosszú, kormányozható léghajó roncsait. A Monterey Bay Akvárium Kutatóintézetének hajójáról, a csapat egy távirányítású búvárhajóval nagyfelbontású videót és állóképeket készítettek a roncsról.
A képeken jól látszik a léghajó hangárrésze, melyben négy Curtiss Sparrowhawk F9C-2 típusú kétfedelű repülőgép, a nyolc 12 hengeres Maybach-motorból öt, valamint a hajókonyháról származó tárgyak - többek között az alumínium kályha két darabja, hozzátartozó propánpalackokkal, egy étkezőasztal és egy pad - nyugszanak. A második törmelékmezőt a Macon orr-részében találták meg, itt többek között alumínium székek és asztalok kerültek elő.
Az elsüllyedt roncs pontos helyzete közel 50 éven át rejtély maradt, egészen addig, míg egy halász ki nem fogta a USS Macon egyik gerendáját, melyet aztán kiállítottak egy helyi étteremben.
Az óriás léghajót hélium tartotta a levegőben, körülbelül 108 tonnát nyomott, 100 tagú legénységet, és öt kisebb repülőt szállíthatott. Az amerikai haditengerészet a léghajót az ellenséges tengeralattjárók kiszúrására szerette volna használni. A kutatók szerint méretei miatt olyan volt, mint egy repülő Titanic.
Időközben a kutatók is próbálkoztak a léghajó végső nyughelyének felkutatásával, ám nem jártak szerencsével, mivel a katasztrófa ismert helyszínén nem találtak semmit. A kilencvenes évek elején aztán végre 300 méteres mélységben kiszúrták a roncsot. A jelen kutatás során több mint 10 ezer felvételt készítettek és azt tervezik, hogy megvizsgálják a leletek állapotát, illetve azt, hogy helyszíni kutatásokat is végezhetnek-e.
[ Delta ]
(átlag: 3.6) átlagos nehézségű 
Kecskemét
