"Kell szerinted extra hajlamosító faktor? Szerintem aznap egyszerűen "olyanod volt"."

nem kell, de hasznos lenne, ha tudnám, hogy mit kerüljek. Így max azt tudom tanulságként levonni, hogy oda már inkább ne. Vagy csak rákészülve. Lásd alább.

Pygmy, Garf:

Teljesen igazatok van a rákészüléssel, ill. akklimatizálódással. Csak úgy szabadna komolyan 40 m alá menni levegővel, ha előtte napokig, fokozatosan mélyülő merülésekkel hozzászoktatom magam. Elvben nálunk is így működik a dolog, Ildivel meg is beszéltük, hogy a Haven előtt mindig edzünk. Gyakorlatban viszont hétközben dolgozunk mint a güzü, csak hétvégenként tudok merülni, a nitrogén-akklimatizálódás meg hamar elillan... és ez előtt az eset előtt még mindig csak babmák és lassúak lettünk a rákészülés nélküli mélymerüléstől.

Nem vagyok benne biztos, hogy meg tudnám a kettőt különböztetni.  Oxigénhiányos majdnem-ájulásom volt már többször is levegővisszatartásos úszás közben (kemény edzőim voltak ifjabb koromban :)). Direkt párhuzamot nem vonnék velük mert ugyan a fekete akkor is kúszott be a látómezőbe, de a domináns érzés erőteljesen a légszomj volt, az marad meg inkább az emlékimben...

Akkor közvetlenül nem, de többé-kevésbé rendszeresen mérem (asszonynak van készüléke), és elég stabilan a 120/80 -as szabvány közelében, néha inkább alacsonyabb.

Levegővel mélyre
Gondoltam, élénkítek kicsit a balesetes fórum forgalmán. Ugyan baleset nem történt, de (mint már annyiszor) akár az is lehetett volna belőle, tehát ide írom, tanuljon belőle akinek kedve van hozzá.
Az alább leírt eset még márciusban történt velem. A Haven nevezetű roncsra mentünk merülni (infók pl.:  http://www.havendiving.com/haven.htm). Korábban már 6 alkalommal merültünk ezen a roncson, körbejárva a kapitányi híd és a kémény környékét valamint a fedélzet egy darabkáját. Ez alkalommal a kapitányi híd alatt a roncs oldalán lévő szakadás felső szélét terveztük elérni. Mélység szempontjából elég karcosnak tűnt a dolog, de mivel itt Liguriában a "tradicionális" klubokban meglehetősen szokványosnak számít a 50 és 60m közötti mélységtartomány, a csapattal akivel mentünk pedig már mi is voltunk többször is 50 és 55 között, hát megpróbáltuk. Különösebben nem aggódtunk, a nitrogénre mindketten extrém lassulással szoktunk csak reagálni, amivel már kezdtünk megtanulni együtt élni. Tervezett max. mélység 58m (ott volt a lyuk széle), a híd tetejéig (kb. 30m) a kötél mentén, utána rézsút a híd mellett süllyedve. Úgy terveztük, a merülés 5. percében már ott vagyunk, 2 percet nézelődünk aztán vissza a fedélzetig, és spirálban fel a híd mentén. Hárman mentünk, jómagam és feleségem párban, + a helyi vezető, Vincenzo. Rajtam dupla 12, rajtuk dupla 10, mindhármónkon levegővel. Deco alapesetben a komputerek szerint, tartalékban táblán  terv, ami alapján a levegőt ellenőriztük. A dolgok kb. 55 méterig alakultak a szokott módon (hatalmas halfelhők között süllyedünk lefelé, Ildivel vigyorgunk egymásra mint a fakutya). 55m környékén, már erősen belassult ereszkedési tempónál elkezdtem magam furán érezni. Módszeresen végiggondolva a dolgokat először nem találtam semmi konkrét okot. Nem volt légszomjam, rendesen jött a levegő, nem erőlködtem, nem kapkodtam. Felszerelés mindenütt rendben, társak rendben. Akkor mi a baj? Beletartott pár pillanatba, mire rájöttem, hogy a pulzusom az egekben van. Mindenfajta félelem vagy pánikérzet nélkül olyan szívdobogás fogott el, ami még diákkoromban vizsgák előtt a nyolcadik kávé után is kuriózum lett volna. Neoprén szárazruhában trükkös lett volna magamon pulzust fogni, de nem is volt szükség rá, éreztem a mellkasomban. Jeleztem Vincenzo -nak (épp ő nézett felém), hogy valami nem kóser, álljunk meg egy kicsit. 57m -en jártunk. Ildi is befutott picit mögöttem, kérdőn nézett, miért állunk. Ekkor kezdett el oldalról besötétedni a látómezőm. Vince visszakérdezett, minden OK -e, én csak annyit intettem vissza, hogy felmegyek egy szintet. 2m -t emelkedve semmi sem változott, így még tovább csúsztam felfelé. Kb. 50m -en tisztult ki a világ. Ildi böködött oldalról hogy mi van, nem tudtam neki mit mutatni, csak a kezem tártam szét. Aznap ott volt a határ. Innentől az előre eltervezett spirálban mentünk fölfelé, semmi további tünetet vagy érzést nem produkáltam. Azóta ugyanazon a roncson még négyszer voltunk, 50 alatt picivel is jártunk néhányszor, de nem tapasztaltam többször hasonlót, mint ahogy előtte sem.
Hogy mitől voltam rosszabb passzban mint máskor, nem igazán tudom. Amennyire meg tudom ítélni, a nitrogén meg az oxigén együtt csaphatott meg, de nem tudok azonosítani semmi extra hajlamosító faktort aznapra. Hacsak nem a télen felkapott pár kiló, meg hogy az előtte lévő hétvégéken csak sekélyben merültünk.
Csak hogy a puffogás egy részét megelőzzem: a szabályzatokat (CMAS, PADI) ismerem, a levegős mélymerülések elméletével tisztában vagyok, mint ahogy azzal is, hogy lehetne biztonságosabban (és sokkal drágábban) is végrehajtani az ilyen merüléseket. Az elmeállapotom belülről stabilnak látszik. Az, hogy stabilan milyennek, azt a külső szemlélőkre hagyom :)
Várom a hasznos kommenteket.    

a nitrogliceringyártásnál sokkal szimpatikusabb felhasználása a kovaföldnek a sörszűrés :)

Nekünk japóknál a lefóliázott hátizsákokat kinyittatták, mert a scanneren gyanúsnak tűntek az első lépcsők.

Valamint rögtön megtárgyalhatnánk azt is, milyen márkájú balzsamecetet kell használni a vízkő eltávolítására :)

Ja, meg persze a vízkő. El is felejtettem.

Az inflátor a legtöbb esetben szerintem karbantartáshiány miatt mondja fel a szolgálatot (beleszáradt só, vagy homok miatt ragad be vagy nem zár vmi tökéletesen), esetleg tömítések, gumialkatrészek elöregedése szólhat még bele. Viszont ha tisztán tartod általában az olcsó műanyag is sokáig tart, a picit kevésbé egybeöntött darabokat szervizelni is könnyű, és ha végleg elpusztul nagyon könnyű cserélni is. Ha parázol, vegyél fémet, nekem olyan még nem volt a kezemben, de biztos állati masszív.

levest majd' mindenből lehet főzni :)

Szerintem a csigákat igenis eszik. Lárvaállapotban (plankton) szinte minden, az is biztos, hogy egymást is eszik (legalábbis a földköziben a sok lyukas csiga meg kagylóhéj az állítólag a ragadozó csigák műve).
Meg a franciák :)

Jóvanna. Azért szerintem vannak olyan információk, amikről ha az nem is várható el hogy tudja őket (lásd első lépcső működése), de az kívánatos lenne, hogy tudja hol nézzen utánuk (pl. a saját jegyzeteiből v. könyvéből). Azt meg tőlem nem lehet elvárni, hogy feltételezzem, a cucc működését említés szintjén sem nyomták a tanfolyamon, merthogy ami cmas és padi és fipsas tanfolyást eddig láttam, ott emlegették.
És kérdezni akkor is lehet, ha már megpróbálta és egyedül nem ment...

Attól tényleg nem fog senki szarabbul merülni, mert nem tudja hogyan működik egy első lépcső. Az, meg hogy pipának hívja a sznorit annyira lényegtelen, hogy soha nem is értettem miért fektet egy rakat oktató egy csomó energiát abba, hogy lenevelje a tanulóit róla, ahelyett, hogy valami hasznosabb tudást mélyítene. Én inkább azért fújtam a kérdezőre, mert a számára önállóan is könnyen beszerezhető információkat is inkább kérdezte. Van egy bizonyos szint, ami alatt már az RTFM a megfelelő válasz. Szerintem.

Szerintem az igazi kérdés nem az, hogy ha vidáman és egészségesen lebegsz a víz felszínén, akkor pofára dönt-e, vagy nem. Ha nem vagy extra béna, úgy sem. Az lenne a lényeg, hogy ha elveszted az eszméletedet, milyen pozícióban tart, ill ha magatehetetlenül jössz föl, milyen pozícióba helyez a víz felszínén. Be kell valljam, nem próbáltam még a saját cuccaimat sem összehasonlítani ebből a szempontból, nem vagyok biztos abban sem, hogy a hagyományos mellényem olyan pipecül pozicionálna, mint mondjuk egy mentőmellény.
Lehet, nem lenne hülyeség, hogy kitaláljunk valami protokollt (milyen pozíciókból indítva, mennyire felfújva a mellényt, stb) ami alapján mindenki tudna egy kis statisztikát készíteni a saját mellény/testalkat kombinációjáról, és utána jól össze tudnánk itt vetni, melyik hogyan tart a vízfelszínen.

én ezt annak idején erőteljes "hegggeszt" kiejtéssel hallottam (Szfvár környéke). úgy nyomatékosabb

> kiegyensúlyozott vagy sem

> Én úgy tduom, ez azt jelenti, hogy van benne egy Venturi-csöves emeltyü, ami a levegô áramlási sebességétôl függôen > jobban kinyitja a csapot.

én meg nem így :)
kb. inkább az, hogy az első lépcső által szolgáltatott középnyomást azért nem befolyásolja (vagy kevésbé befolyásolja) az aktuális palacknyomás, mert a középnyomás (egy kiegyenlítőkamra segítségével) nagyjából azonos felületen hat a szelep nyitásával ellentétes, mint azzal azonos irányban, így segít nyitni a szelepet. Vagy valami hasonló. Rajzok tömegével a neten meg az owd tankönyvedben.

"Egyebkent ez a fagyas dolog valami olyan, hogy erzem hogy egyre nehezebben es nehezebben jon a levego hiaba allitom fennebb a reduktornal a levegoadagolast , es igy tudom, hogy fennebb kell menni, h legyen melegebb, mert hanem megszivom, vagy olyan, hogy egyik pillanatban jon a levego, aztan ket lelegzetvetellel kesobb nem jon semmi es kezdhetek bepanikolni?"

nem. én még csak olyat tapasztaltam-hallottam-olvastam, hogy nyitott állapotban fagyott be vmelyik szelep, és folyamatosan engedte a levegőt. Jó esetben csak kicsit, vészesebb esetben rendesen kell kifelé engedned a szádból a levegőt

Túllihegni tényleg nem érdemes, de azért egy többtízezer forintos beruházás előtt nem árt körültekintőnek lenni.
Egy (szerencsére kisebb összegről szóló példa):
Pár hete, amikor kiderült, hogy egy nagyobb orsóra lesz szükségem másnap, bementem a szivacsba körülnézni. Volt ott mindenféle, de az elfogadható árú cuccok között valami indokom mindegyikre volt, hogy miért nem tetszik. Túl kis fogantyú, túl gyenge műanyag, megbízhatatlannak látszó stopmechanizmus. Aztán találtam egy gibielle márkájú alu orsót, ami még nem volt beárazva. Tetszetősnek, strapabírónak látszott. Addig idegesítettem az eladókat, amíg nem kerestek nekem egy árat. Megvettem. Aztán használat közben kiderült, hogy irgalmatlanul rázkódik bójafellövés közben, a madzagot lazán hagyva pedig hajlamos leugrani az orsóról és ráakadni a tengelyre. Azán pár nap múlva amikor volt időm böngészgetni, kiderült, hogy ugyanerről az orsóról (csak akkor még a Fa-Mi forgalmazta) a a divernet.com -on már leírták ugyanezt egy tesztben. Égett a fejem, és ha nem sikerül átbarkácsolni használhatóra az orsót akkor kidobtam tizenkétezer forintot.

Velem nem biztos, hogy jól jár... ha meg visszaolvassa a régebbi hozzászólásaimat ebbe a fórumban, megtalál minden infót.
Összefoglalva amiket huzamosabb ideig használtam (asszonnyal egyformát hordunk, így két-két példányról szólnak a tapasztalatok): levegőt mindegyik adott, annyit amennyi kellett, olyan testhelyzetben amikor kellett, 5x méteren is.

spiro nordic:
- előnyök: forgótornyos (kényelmesebben lehet a kábeleket elrendezni), agyonverhetetlen, hideg vízben is  szinte képtelenség lefagyasztani (ketten szívtunk egy első lépcsőt percekig a lékben ülve), a második lépcsőn nincs semmi fölös bizbasz. fillérekért vettem az ebay -en
 -hátrányok: annyira régi típus, hogy már használtan sem egyszerű hozzájutni, alkatrészt nehéz hozzá szerezni, középnyomást beállítani rajta rémálom, méretre és tömegre nagy

oceanic fdx 10 első + delta4 második lépcső:
- előnyök: kompakt, tetszetős, nem fagy le könnyen (ezt nem teszteltük ketten egyszerre, de jópárszor merültünk vele télen gond nélkül), az első lépcső igen strapabírónak tűnik. Szervizeléskor sehol nem volt kopás ahol nem kellett lennie hivatalból. A második lépcső csuklóval van felgyógyítva a csőre, könnyebb kényelmes pozícióban tartani. újonnan vettem, hasonló kategóriájú cuccokhoz képest olcsón
-hátrányok: a második lépcső tekerentyűi csak arra jók, hogy elállítódjanak, vagy letörjenek ha leejtem a cuccot. Az első lépcsőn egy alkatrészt két ujjal sikerült eltörnöm amikor szedtem szét

mares abyss mr22 (régebbi, nem könnyített verzió. még csak pár tucat merülés van bennük nálunk, de előttünk is használták):
-előnyök: kompakt, strapabírónak tűnik, neten nagyon jó véleményeket olvasni róla még mélymerülő rekorder körökből is. tetszik, hogy a második lépcső egyszerű, mint a faék. ebay-en 100 eu körül vettem, szervizeléskor nem estek ki csontvázak a szekrényből
-hátrányok: az első lépcső egyik középnyomású portja speciális, nem lehet a mezei tömlőt rátenni

ne vadiúj tervezésű légzőautomatát vegyél, hanem olyat, amit már pár éve gyártanak, és nagy számban adnak el. Mielőtt megvennéd, keress rá a típusra a neten, milyenek azoknak a tapasztalatai, akik már évek óta intenzíven használják. Akiknek a véleményealapján dönteni akarsz, keress rá a többi netes megnyilvánulására. Dobáld ki a láthatóan elvakult emberek véleményét.Keresss rá összehasonlító tesztekre...

"Alap wing felszerelést ugye nem nagyon lehet kihozni 150e huf alatt"

Ki lehet, bőven. Nézz körül a neten (ebay, angol netes boltok). Feltéve, hogy nem ragaszkodsz a halcyon felvarróhoz. Kérdés, kell-e. Ha szükséged van rá, hogy variálható rendszered legyen, amire két palackot meg esetleg stage-ket is rá lehet aggatni anélkül, hogy félned kelene attól hogy szétszakad a cucc vagy a hátad, akkor vegyél olyat. Ha csak egy palackkal merülsz, szerintem atom felesleges.

kösz, hogy felhívtad rá a figyelmem, a cikkket olvastam régebben, de nem emlékeztem arra, hogy pont ez a gép volt benne :)

jó, hogy eszembe juttattad, addig nem sok esélyük van elküldeni a kártyát amíg én nem küldöm el nekik az irányítószámot...

nagyon erőteljesen függvénye a dolog a második lépcső kialakításának, és a legtöbb helyen nincs is megadva erre vonatkozólag semmi a katalógusban. Én amit eddig használtam abból a spiro nordic meg a  mares abyss alig szívott vizet fejjel lefelé, az oceanic delta4 sem volt nagyon rossz, de a direkt octopusnak való beuchat izé az komolyan meggargarizáltatott (azóta ia a szekrény alján várja, hogy valamire használjam). A divernet.com -on a group tesztek között is érdemes olvasgatni, ők tesztelik a cuccot fejjel lefelé is.

én egyébként "mezei" munkára (miután az eddigi gépem egy kiadós vihar áldozata lett) egy dmc-ft2 -n gondolkodok. zoom -ban közel sem tud annyit (egyéb képességei is korlátozottak), de nagylátóban majdnem ott van, és ránézésre elég nehéz agyonverni, zsebben elfér...

lehet, hogy felületesen néztem az oldalt, de nekem csak az jött le a specikből, hogy a 35mm -es filmméretre ekvivalens fókusztávja 27 mm-486 mm. A másik adatot nem találtam.

egész csomó barkácsmegoldást tudnál D-gyűrű felhelyezésére is kitalálni ha nekiállsz rajta agyalni kicsit, de szerintem az oktopusz elhelyezésére nem feltétlenül ez az egyetlen, vagy a legjobb módszer. A bolti oktitartók mellett (nekem messziről pl. tetszik a mágneses, bár gondolom a tájoló közelébe nem érdemes akasztani), csinálhatsz magadnak pl. "bungee" -ból vagy egy erősebb gumigyűrűből is, akár vállra, akár máshova.

na ezt így utólag gondoltam is, de már nem volt idő korrigálni :)

nemrég kaptam újabb érvet a házi megoldások mellett. Asszony oceanic ruháján elcsattant a nyakmandzsetta, mivel épp mentünk haza, leadtuk a szivacsba (előre jelzett javítási idő 2-3 nap). Több mint két hét múlva amikor értementünk, kiderült, hogy elfelejtették elküldeni javíttatni... ilyen biztos nem fordul elő, ha magad csinálod.

"engem gyíkká változtatott!"
"???"
"már elmúlt..."

én is köszönöm a leírást. Ostoba fejjel nekem a papírszalag nem jutott eszembe, ezért a elég gányoltnak tűntek a mandzsettáim, de tartani tartottak...
neoprénre ragasztottál már latex mandzsettát? Lehet azt is tipptoppal ragasztani, vagy arra más gány kell?  Az aquasure megfogja?

hát, nekem ez az érv régebben sem tűnt túl meggyőzőnek... egy emelkedés során az időnek csak egész kis, a dekóállomásnak pedig elenyésző százalékában van a kezemben az inflátor.

nem a férfi-női polémiához szerettem volna hozzászólni, hanem a hátlebegtető-mellény kérdéshez...

egy nálam lényegesen tapasztaltabb valaki mondta (és egyetértek vele): egy jó búvár mackóalsóban és mellény helyett szemeteszsákkal is jól merül. Nekem ugyan a fenti kombóval még nem sikerült kényelmes merülést abszolválnom, de azért elég furának tartom amikor olyan érveket hoz valaki fel, hogy ebben vagy abban a cuccban könnyebb lebegni. Biztos vannak a világon olyan szélsőségesen elbaszott konstrukciójú mellények amik akadályoznak a merülésben, de nekem még nem sikerült beléjük futnom. Legalábbis olyanba nem, ami megakadályozott volna a közel vízszintes, semleges  lebegőképességű testhelyzet felvétlében. Legfeljebb kicsit gyakorolni kellett benne. Ami mondjuk egyébként sem ellenjavallott egy szokatlan cuccnál...
Hátlebegtetőnél sem éreztem sem a felszínen pofáradöntést, sem a rettenetesen nagy stabilizáló hatást víz alatt. Ha dupla palackkal megyek akkor háttámla+wing, ha meg szimplával akkor a hagyományos prosztó izé. Egyik sem bánt és egyikért sem rajongok.

Vagyunk még páran a fórumon rajtad kívül is, akiknek nem kellene idézgetni a Hair -ből, de neked sem, az biztos :)

és a hőkezelés (forró víz)?

vigyázni kell az adapterekkel, Anno két különböző mérettel találkoztam, hangyahajszálnyi különbség van közöttük, de arra pont elég volt, hogy az egyik fajta ne menjen bele a technisub x6 -osba, kb. fél mm-rel voltak szélesebbek a kelleténél.

sajnos pár hónapja nincsen működőképes fényképezőgépem.
A szóban forgó halat hajóról láttuk meg, két merülőhely között. Sznorival kb. 10 percig követtük, miközben a felszín és 5m között változó mélységben úszott, kellemesen laza tempóban. Valahol fél és 1m között lehetett uszonycsúcstól uszonycsúcsig.

Kivételesen nekem is van jelentenivalóm, Primostentől nem túl messze, a Grbavac nevezetű sziget közelében találkoztunk a múlt héten mola-molával. Nekem nagy élmény volt, ő nem nylatkozott.

Ok, ebből elfogadhatóan kiderül, hogy miért nem rossz. De miért jó? Vagy forduljak fülészhez? :)

és miért jó? A sterilitás szerintem nem sokat tehet odébb (feltételezve, hogy nem valamelyik hajóvécé alól került a füledbe a víz), ha nagyon számítana akkor a klóros víz direkt jót tenne (arról pedig van tapasztalatom hogy nem feltétlenül jó, nyolc évig jártam minden hétköznap reggel uszodába, és azóta is előfordulok ott néha-néha.  A fülben meg gondolom van elég baci  magától is...

ha ez a sókristályos-beleszáradós sztori igaz (és miért ne lenne az) akkor mi az ideológia a tengervizes fülspré mögött?

"spar tej, tesco tejföl, decatlonos neoprén cucc"

szerintem van egy óriási különbség a decathlon meg a másik két említett cég között: a decathlon maga fejleszt és gyárt, a másikak pedig csak felcímkézik az olcsón vett cuccokat. Én semmiképp sem ítélném el egyben az egész decathlont ahogy van. Ott is vannak különböző ár és minőségkategóriában termékek, elég nagy gondot fordítanak arra, hoyg leírják milyen körülmények közé és használati gyakoriságra szánják a termékeiket, és elég jól veszik a reklamációkat is, szinte kérdés nélkül cserélnek ha bajod van. Az első 5,5 mm-es hosszúmnak 30 merülés után elkezdtek furán kinézni a ragasztásai, szó nélkül cserélték és a következőnek csak 300 körül kezdtek látható bajai lenni, úgy hogy egy pillanatig sem vigyáztam rá. Meg kell nézni hogy mit veszel náluk, de szerintem a márkás és drága cuccok nagyobb tartóssága leginkább csak hit és nem tény. Persze ha nem tetszik akkor nem tetszik, én sem vennék fel olyan cuccot ami nem jön be. Kivéve, ha nagyon olcsó :)

"nem, mert egy ismerős vett ott shortyt, és szétdörzsölte a nyakát. olcsó húsnak híg a leve"

remélem mondtad neki, hogy vehetett volna drágább nyakat :)

de tényleg, az teljesen a testalkat és a ruha kombinációjának a függvénye, nem pedig egyedül a ruháé. Pl. nekem a decathlonos ruha nem dörzsölte fel semmimet, márkásabb cuccal viszont már megesett.

Mire jó egy fekete szilikoncső egy búvárnak, amire egy másfajta gumicső nem?

jut eszembe: talán te kérdezted jómúltkor, hogy milyen szűrő robbant fel a torinói boltos kezében. Meg kell követnem mindenkit a (szándéktalan) félretájékoztatásért, a felrobbant patron nem közvetlen a kompresszor tartozéka volt, hanem egy "egyéni" szűrő.

"a ..... árterének jelentős részét ugyanis a helyiek beépítették vagy mezőgazdasági területekké alakították az utóbbi évtizedekben"

honnan is ismerős ez nekem? :)

gondolni sok mindenre lehet...

a vatikáni pénznemben megadottra gondolsz?

Esetleg lehetne a cikket picit bővíteni a mandzsetták jellegzetességeivel (latex-neoprén, kúpos-hosszan felfekvő), a ruhák tartósságával ill. javíthatóságával, a szárazkesztyű-rendszerekkel.
Nem vagyok egy nagy guru, a mostani szárazruhám csak a második, de amit korábban hallottam pl. a mandzsettákról azt már "sikerült" tapasztalni is: a latex mandzsetta sérülékenyebb, és ugyan van belőle vastagabb "heavy duty", a vastagabb anyag kicsit merevebb is, és így könnyebben alácsurran-cseppen egy kicsi. Neoprén mandzsettát eltépni már elég barbár dolog, viszont előbb-utóbb kinyúlik, és a víz alatti munkavégzést kellemetlenné teszi: a befeszült csuklón ill. nyakon lévő inak mellett csordogál a víz...  

és te tudsz, vagy te vagy a főnök? :)