Talán ezekből a dolgokból is látszik, hogyan változik a világ. Amíg néhány évtizede még egy ilyen helyzetben beküldtek volna egy embert aki kihozza a testeket - volt rá néhány példa 40- és 280 méteren is- , most mindenek előtt a biztonság ami vezérli a mentést.
Ami nem baj.  őseink valamikor már a mamutokat is így győték le.
(ami baj: a perripotter, meg a pókman az ájronmenről már nem is szólva..)

A cápamama tanítja a kis cápát úszni és vadászni. Megközelítenek egy strandot, nézik a fürdőzőket, majd a mama így szól:
- Először megközelíted, és két kört teszel meg körülötte. Aztán kicsit közelebb mégy, egy picit beleharapsz, majd egy kicsit eltávolodsz. Újra megközelíted, a farkaddal megcsapod, hogy repüljön egyet. Na, ezután odamész és megeszed.
- De minek annyi időt vesztegetni, mikor rögtön meg is ehetem? - kérdi a kis cápa.
- Lehet úgy is, de akkor a sz*rt is megeszed!

Amit meg tudtam csinálni 2006-ban, azt már biztosan nem teszem meg nyolc év múlva. Ez rendben van. A tiltás is jogosnak tűnt. Viszont ez nem azt jelenti, hogy új és ifjú titánok felkészülten és szervezetten ne tudnák megtenni gond és baj nélkül. Az elismerés is rendben van.
(mindennek van ideje.)

És még mindig tanuló?

(tudod mit mondanak: aki a szerelmet tanulni akarja, az mindig is tanuló marad. )

Egy követendő példa lenne, de nincs nálunk ilyen. Mondom: jön egy tag. Van legalább két-három olyan ismerőse, aki már klubtag. Vállalja, hogy tanul. Mire ő is klubtag lesz, vagyis búvár, már mindent tudni fog. Barlangot, szárazruhát, technikát, töltést, inni és csajozni. Persze nem egyhetesen, hanem az évek alatt, folyamatosan.
Mint itt. (van vagy öt-hat tag, a többi csak próbababa, mint én)

Mindegy. Brittek. Klub rendszerben tanulnak - bajuk nem is eshet, mert.... Ismerünk néhány nagy túlélő brittet. Példának ott van a Bounty kapitánya. Az egy lerobbant csónakkal jutott el egy nem kis távolságra.
Ez az eset csupán laza ujjgyakorlat egy ilyen jólképzett, felszerelt és hatalmas tudással megáldott búvároknak. Nem is értem miért beszélnek mentésről.

A fene a gusztusát! Nem csontokat kell ropogtatni, hanem Nőket simogatni, becézni, kényeztetni!
Egy brazil mondás szerint: az ember nem bújhat össze a világ minden nőjével, de törekednie kell rá!

Hidd el a lányok mindent levesznek a kedvedért, viszont cserébe Te felveszed mindazt amit ők levettek!
Csupán egyetlen feladat lesz: mindezt megállni nevetés nélkül. (jó, egy hét és fulladásig....)

Szívem szerint ha lehetnék olasz vagy görög, bizisten nem utaznék én egyetlen másik országba sem. Mikor barátom mondta, hogy indulnak Mexikó városba és ott vesznek egy kocsit, amit majd valahol Costa Ricában hagynak - hát nem "érintett meg" egy ilyen túra gondolata. Ahol nem látom az "azurrót", az a hely már nem is érdekes. Milyen bolond is vagyok, mert a medditerrániumon kívűl nekem már nincs is világ.

Ami nekem furcsa: állítólag - tehát pletyka - ki tudta a pilóta kapcsolni az azonosítást küldő jeleket. Mikor van már fekete doboz, miért nincs egy sárga is, ami mindaddig működne míg a gép ezerrel a földhöz nem vágná magát - és még azután is.
Banderas szavaival élve: meg tudom csinálni!

No bumm. Legalább mások látják, hogy aki hülye dologba kezd, az hülye is lesz.

Legyen.
(Mint rendesen, hogy mentsem magam: nem voltam még bíróságon, nem is jelentettem fel még senkit és nem is nézem az ilyen gyogyi filmeket, mert...)

Persze, hogy hibáztak. Elöször is alá kellett volna írnia egy papírt, miszerint beleegyezik a mentésbe annak minden macerájával együtt.
Különben is ha én menteném nekem ahhoz kell két óra, hogy beöltözzek, de ezek után tartani fogok még kettőt pihenő képpen, aztán lyukat ütök a kocsi tetején és várok még egy órát biztosítás képpen, nehogy egy pánikoló ember nekem sérülést, esetleg álmatlan estéket okozzon.
Tehát: Tisztelt Bíró Úr! Netalántán legközelebb Ön, vagy kedves családja ül abban az autóban erre számítson. Esetleg küldje kedves eszement alperesét a búsba.

Most már tényleg visszakérem az iskolapénzt!  Valahol engem csúnyán becsaptak.

Nono! Ilyen hozzáállás mellett szakdolgozatot tudok írni, arról, hogy miért nincsenek veszélyben a hegyi kecskék 7000 méteren.  (mert gyorasbban kinőtt a hegy semmint a kecskék fel tudtak volna szaladni rá)
Tudományosan: mikor az emberi szervezet alkalmazkodó képessége szóba kerül, jusson eszünkbe, hogy a huszadik század elején élt ember kevesebb ólomtól is vígan meghalt, mint amit a ma élők magukban hordanak. Mi is volt a mélységi határ a free divereknél mondjuk húsz éve?
Röviden: ettől azért többet várunk. Felfedezés ide vagy oda.

Na ettől lehet megőrűlni. Mert annyi normális embert ismerek (phantom Luci szerint sö.anyagot), hogy már az is csoda, ha egy-egy nem csak defektes.
Ma előttem a sorban egy kedves hölgy a hentestől : ..... sovány zsírszalonnát kérek... blabla...  -hót komolyan. Szerencsétlen hentes meg nem tudta titkolni tudatlanságát, mert ez a kérés eloltotta a fejében még pislákoló gyertyája lángját is.  
Röviden:  

Deriválva, elméleti síkon itt 4d-ben: orvos vs beteg.  Tessék fogadásokat kötni!

Mester, legyen mester. A "ha" -is alapszint. (Rég tanultam és még úgy, hogy ezzel nem kezdek mondatot.)
Legyen nektek igazatok.

Ezzel a szóval illetjük azt a valamit, ami kitölti az űr nagyobbik részét, gondoljuk, hogy van tömege, tudjuk, hogy a gravitáció nem hat rá ezenkívül ha még v.mit konkrétan...
( akkor kezdtem el gondolkodni, mikor láttam a "májról" egy japán ism.terj. filmet. Mondhatnám: fordulatot vett az ateizmusról kialakult véleményem)

Persze nem vagyok hibátlan: életemben nem tudtam egy foci meccset végignézni. Már nem is fogok.

Nem a tó a veszélyes. A hideg víz, a 100 méter, a 62 év. Külön-külön és együtt is.
Nyugodjék Békében.

Komolyan. Amit hiányolok: Minden kijelentéshez illene hozzátenni - mégha természetesnek tűnik is - "elképzelésünk szerint", mai ismeretink szerint legvalószínűbben" - ilyesmit.

Tehát. Bizonyára van még sok minden a kőolajon kívűl azon a közel ötven kilométeres szilárd burkolaton (kérgen) belül.  ( még sokára, de mikor az atom hulladék temetőket szipuzzák majd le egy kis anyagért...) Nem szabad elfelejteni, hogy a tudományt nem önmagáért és a megismeréséért szeretik az emberek, hanem mert a fantáziát váltja valóra. Az enyémet! Mert bárhol, bármilyen formában és ezek bármilyen összefüggésében el tudom, képzelni, hogy az elme nem csupán a mi sekélyes tudásunk alapján létezteti az életet.

Példa: van itt a napocskában néhány folyékony fém, meg miegymás. Képzeld, hogy ott élnél (más anyagokból, más formában, de több tudással) és egy másik helyre kellene menned. Megoldás van, csak meg kell valósítani. Itt ha megálltál nem is folytatom.

Amiért ez itt szóba kerül: a búvár már határokat feszeget, már kíváncsi, már v.mit csinál, akar.
A normális életre törekvő emberek itt nem számítanak, csupán a vegetáció a kutymusz részei, darabjai, számai. Költőnk szerint égig érő gizgazok. Nem lenézés, nekik ennyi jutott.
Többet akarok: a sötét anyagot! Mind. Szóval mondj v.mit róla. Konkrétan csak az igazat. Néhány szóban.

Rendben.

Látod ezért nem vagyok csak pap. Az én tízórási miséimről este hatkor csak úgy szökdösnének a banyák haza az ebédet tálalni.

Igazad van a vízért háborúznék.

Viszont ez a kőolaj dolog: egy elképzelés amit mondasz. Mondhatnám mese. Amit még csak el sem tudsz képzelni annyira abszurd. Akkor inkább gondolkodjunk: van annyi szénszerű valami egyrakáson, amit ha beborítok egy kis kővel  évmilliók múlva lesz egy kis olajam? Nem-e valószínűbb, hagy ipari úton előállítottak ekkora mennyiséget és eltárolták, eldugták, mint hasznavehetetlen szemetet úgy, hogy sokáig jelentős mennyiség nyomára sem találtak.  Nagy pontossággal, precízen. A természet nem mindig így dolgozik. Itt a Boldva völgyében úgy tűnt el 13 millió kiló, liter higany, hogy azóta sem találják.

Nem mondom, hogy hiszem amit mondok, de van ezer más lehetőség is. Mikor a szivárvány színeit összekeveritek az szürke lesz. Kinek fehér, kinek fekete. Persze, ha megáll majd a szívem, akkor én már néma vagyok. Többek közt.

Igaz lehet ez is, meg nem is. Tudósok állítanak v.mit, amit sem megerősíteni sem cáfolni nem fog senki, mert valójában egy ilyen dolog ugyan kit érdekel azon kívűl aki ezért fizetést kap. Kevés dolog van ami 11 millió év távlatából egy apropón kívűl többet érdemel.
Viszont nagyban emelné egy ilyen felfedezés értékét, ha nem egy következtetést mondanának csak el, hanem tucatnyi mást is. Egészen fantaztikusakat is. Például: Mifimafi -aki egy nagy v.mi - kikapkodta a partra ezeket a bálnákat, kiszívta a zsírjukat a többit kirakta a partra száradni. Szépen sorba, merthogy rendszerető volt. Később visszajött még vagy háromszor. stb.
Ez a gondom a tudománnyal. Száraz tények, sziklaszilárd következtetések -mai tudásunk szerint. Pedig az kevés. Nagyon.

Mellesleg ha már menekülés: hallottam erről a macsekról! Azt mesélték, hogy akármerre jár ott biztosan valami természeti csapás éri a helyet.
Még szerencse, hogy Izland és az Akrtisz nem a kedvenc merülőhelye. (mivé lenne a világ!)
Igaz ez?  Vagy most lettem egy csapás vétlen áldozata? Teljesen véletlenül, hány élete van még?

A butelkára gondolok.....

Káplán: Pontosabban?
Ne mond, hogy az életben utoljára láss egy szerencsétlent, amint éppen  a tükörbe nézve belövi a séróját a "magasságosbeli" találkozóra. Remélem addigra úgy leammortizálom ezt a kasztnit, hogy a pokolba sem engednek be félelem nélkül. Halálra rémítem a kis koszlidérceket!!

Köszi.

(tegyük fel ez a tükör a hajón van és merülés előtt mindenki belenéz. Szembesülve a látottakkal esetleg úgy dönt, inkább visszaül a padra - máris megmentett egy életet. Legalább a sajátját.
Bizonyára erre gondolt Káplán nevű nagyrabecsült fórumtársunk is. Esetleg v.mi csavar a dologban?)

Először is minden elismerésem, hogy az átélt izgalmak és megpróbáltatások ellenére is nagyobbrészt túlélték.
Arra gondolok, hogy a napi két merülés engem közel jótékony, kómás állapotba hoz. Harmadikat soha sem vállaltam be. Csupán gyengeségből. Igaz, ehhez tizennyolcasokat szipuzok le.
Áramlásos merülések után első dolgom: térdre, hálaimára. Vannak erős barátaim is - eddigre hasonló állapotban.
Akit vágott már sziklához a hullám, az tudja csupán szerencse a túlélés, mert ezek nem azok az aranyos gömbölyű kövecskék a parton, hanem azok amik szétvágták a kezem, lábam, fenekem - mikor  csurom vérzően kiúsztam a partra a mosolyom őszinte volt.
Szóval és lényegretörően: nincs lájtos merülés. Mifelénk.

Nem butuska az. Simán idióta.

Kíváncsiságból, mert nem tudom - megkérdezném, ha meg nem sértek vele v.kiket: Mi ez a valami, amit a képen látunk?  A látható lyuk alapján valami érvénytelenített életmentő kézi készülék?  Netalán egy új kulcs "st" Péterhez?
Az ez valami mert van valakinek is jó, de ha volna jobb.

Angol mondaná: úgy gondolom. Szerintem meg teljesen eszement ötlet ilyen csajos bulikat csinálni. Mint kiderült, a hajó a buborékokat figyelve követte, míg az eső.... Egy bója? netán hét az áramlásban nem lett volna hasznosabb?
Mondanám a sekély mértékben a témát ismerőknek is : a könnyű a nehézhez képest az ami.  A 10 tonnás dömper a 300 tonnáshoz képest könnyű. Igaz ez az elmére is, fejre is. Csupán és költőien: ugye nem kötelező itt egy véleményen lenni?

"A két első merülés eseménytelenül zajlott".  Így futok én három kört - az első kettőt kihagyom.
Van az a dolog, amit ki kell próbálni, van kaland amit át kell élni, de.... ez pont az amit még olvasni is rossz.

Gondolom, a víz alól fényképezték úgy, hogy egy tengeralattjáró követte a föld forgását az ellenkező irányba nagyonnagy sebességgel és egyszercsak hopp! Lett egy ilyen képük a Holdról.

Az új még kicsit bizarr. Legyen inkább nagyon-nagyon régi.

Gondoltam, mert: a Z. Laci barátom egyszer készült egy norvég fotóstúrára. Egész telet végig fotózta a nyéki-tóban a jég alatt is. Csakhogy az még mindig csak 3-5 fokos volt, a tengeren meg mínusz 2 és fél.
(sok képe nincs onnan)
Másik gondolatom, hogy talán dögunalom a melegvízben punnyadni. Új szelek fújnak, a szibériai folyókat még meg sem merülték!

régen az ótók is így mentek, ma már....

Egyszerűbben: semmi sem csak úgy igaz, ahogy tanítják. 900 méteren, négyfokos vízben, 30 méter, 8000 év? Éppencsak a jégkorszak után? Ki engedte nekik ott az életet?

Azé' megnézném a macsek  30 perces videóját  - még az idén - ezekről!

Igen,igen!
(nekem a cascós küldi!)

OFF:
a közelében.
ON.

Zanza: hózik, olvad.

Kölcsönkérték a gépem egy rendezvényen. Jön, hogy gond van, mert homályos, elcsúszott és világos. Persze mert most olyan optika van rajta amin te állítod a rekeszt ,a látószöget, meg az élességet is kézzel - bár a csip mikor jó az élesség azt visszajelzi. Szó nélkül tátott szájjal letette. Az övé jobb, mert azon van automata, csak azt gondolta ez kicsit komolyabb gép.

motto: pénzem nekem van, tehát eszem is nekem van!

Fogadjunk, még a haverok közt is van néhány hasonszőrű!

Nekem tetszene egy ilyen is: idegenek a vízben (van ilyen nem? - madarak, medvék, búvárok, szemét, stb),
esetleg: a szimbiózis is mindig tetszik, a makró kifogyhatatlan téma, lehetne a jegesen, viharban, egyéb extrém dolgok.
Kedvenc polipom, csukám, 101 kilós harcsám! (nem kifogva.), mobillal egy kis selfi, talált korcsolyázók.

Rettenetes emberek vagytok. Most az egész fotós világ oda lesz, mert  - bár fehér embernek "ostobán és eléggé el nem ítélhetően" tetszik a mindenütt éles kép - azért csak a sírás, hogy nem elég mosott a háttér, nagy ez a DOF, meg különben is mit kezdek az L-es optikákkal, inkáb más rekeszt kellett volna választanod, stb...
Mert itt ez a ! és minden hülyegyerek aki nem járt ötévig egyetemre csinálhat majd jó képet. Igaz írógépelő versenyek sincsenek már, azért mindenki megtanulja önszorgalomból az asdf jklé-t.
Viszont roppant kíváncsi vagyok, hogy mi lesz az új elvárás ezektől a képektől? Pasztelszínű békesség vagy a barna sár?

Pedig olyan jól el lehet sz.r.kodni ezekkel a gépekkel. Mot meg elveszik a játékomat.

Szomorú lenne az optikus világ. Egy lencse ami mindenre jó. Ezt nem eszik meg. Mintha átírnák a tízparancsolatot. Biztos, hogy kell nekünk egy ilyen is?

Csak képzeljük el, hogy egy emberke elkezdi lemásolni az emberi szemet. Ahogy van. Az egész optika nem egy csőben mint sokszáz éve, hanem egy golyóban van. Nem sík az ff érzékelője, hanem  a homorú oldalon hátul - és a rekesz is íves, a bogyóban meg hol nagyobb, hol kisebb a nyomás ami változtatja a lencse alakját. Mondjuk két pislogit egymástól tíz centire eltesz és a két bogyó adja a képet - máris ott vagyunk, hogy mondhat a tudatlan fizikus amit csak akar. Merthogy a szem csupán az eszköz, valójában az agyával lát az ember. Pédák persze, pro és kontra.
(csupán a fantázia szab határt, mert ezentúl úgy lesznek csoportosítva a fényképezők, hogy macskás - két előre néző, és a nyulas  a kétoldalra és hátra is látó fényképezőgép. Bizonyám!  - esetleg pókos nyolc kis optikával)

Előfeltétel lesz a képzett bombaszétszerelői OKJ-s hatósági vizsga.  Nálam. (apukáknak, anyukáknak is.)