Tehát

500= cinquecento    -------- > ami nem cinke

Jó éjszakát:-(

Mamma mia ha nekem 500 quattrocento merülésem lenne...

Milyen pumpára gondolsz?

grazie:-PPPPPPPPPP

Mille gracie

Új nagyfőnök érkezik a vállalathoz. Nézelődik, hogy megy a munka. Meglát egy unottan ücsörgő fiatalembert, felmegy benne rögtön a pumpa.
- Fiam, mennyi a maga havi fizetése?
- Hatvanezer.
- Itt van hatvanezer, fogja, és most tűnjön el, meg ne lássam itt többé! Az ember egy szó nélkül eltűnik. Egy beosztott jön oda egy ezressel a kezében, tanácstalanul néz körbe.
- Igazgató úr, nem látta a pizzafutárt?

Van benne valami

Apfelstrudel, a recept szerinti sütemény tényleg gyors és nagyon finom előtte bármilyen leves (lehetőleg húsból) megfelel egy hétvégi ebédre is

Aki keres az talál,  utána is  nézek egy pillanat türelmet kérek

Francia almás


6 közepes almát egyenként nyolc részre vágunk. 5 evőkanál lisztet, 5 evőkanál porcukrot, 1 sütőport, 2.cs. vaniliás cukrot, 2 egész tojással és 10 dkg vajjal könnyedén kidolgozunk. Jól kivajazott tűzálló tálban addig sütjük, amíg a belészúrt tű már nem ragacsos. Hidegen, melegen finom.

Jó étvágyat

:-P

Egy késői löncs közben vagyok

 Ez a derby megfelel?

Elnézést de lassan egy valamirevaló lexikon olvasásra sincs időm.......

Inkább lenne egy jó erős szakmunkás diplomád, nem kellene a gumiszobában landolnod

Néhány percnyi várakozás után kinyílott a tanári szoba ajtaja, s a tejüveges ajtó mögött megjelent Rácz tanár úr magas, sovány alakja.
- Gyertek be - szólt és előrement.
A tanári szoba üres volt. A hosszú, zöld asztal körül állottak a fiúk, halálos csöndben. Az utolsó tiszteletteljesen csukta be az ajtót. Rácz tanár úr leült az asztalfőre, és körülnézett.
- Mind itt vagytok?
Igen.
Alulról, az udvarról, a hazasiető fiúk boldog lármája hallatszott fel. A tanár úr becsukatta az ablakot, s most ijesztő lett a csönd a nagy, könyvtáras szobában. Síri csöndben szólalt meg Rácz tanár úr:
- Itt arról van szó, hogy ti valami egyletet alakítottatok. Ezt megtudtam. Valami úgynevezett gittegyletről hallottam. Akitől ezt tudom, az átadta nekem az egylet tagjainak névsorát is. Az egylet tagjai ti vagytok. Igaz-e?
Senki se felelt. Mind lehorgasztott fővel, némán állottak egymás mellett, annak jeléül, hogy a vád igaz volt.
A tanár úr folytatta:
- Menjünk szépen sorjában. Mindenekelőtt azt akarom tudni, hogy ki alapította az egyletet, mikor világosan megmondtam, hogy semmiféle egylet alapítását nem tűröm meg.
Nagy csönd.
Egy félénk hang szólalt meg:
- A Weisz.
Rácz tanár úr szigorúan nézett Weiszre:
- Weisz! Nem tudsz magadtól jelentkezni?
Szerényen hangzott a felelet:
- De igen, tudok.
Hát miért nem jelentkeztél?
Erre megint nem felelt szegény Weisz. Rácz tanár úr rágyújtott egy szivarra, s a füstöt a levegőbe fújta.
- Hát menjünk szép sorjában - mondta. - Először is mondd meg nekem, mi az a gitt?
Felelet helyett Weisz kivett a zsebéből egy hatalmas gittet, és letette az asztalra. Egy ideig nézte, aztán olyan halkan, hogy alig lehetett hallani, kijelentette:
- Ez a gitt.
- És mi ez? - kérdezte a tanár.
- Ez egy olyan pép, amivel az üvegesek az ablakot beragasztják a fába. Az üveges bekeni oda, és az ember a körmével kikaparja az ablakból.
- És ezt te kapartad ki?
- Nem, kérem. Ez az egyleti gitt.
A tanár úr tágra nyitotta a szemét.
- Mi az? - kérdezte.
Weisz most már nekibátorodott egy kicsit.
- Ezt a tagok gyűjtötték - mondta -, és a választmány rám bízta, hogy én őrizzem meg. Mert azelőtt Kolnay őrizte, mert ő volt a pénztárnok, de nála elszáradt, mert ő sohasem rágta.
- Hát ezt rágni kell?
- Igen, mert különben megkeményedik, és nem lehet nyomkodni. Én mindennap megrágtam.
- Miért éppen te?
- Mert benne van az alapszabályokban, hogy az elnök köteles mindennap legalább egyszer megrágni az egyleti gittet, mert különben megkeményedik...

...- Pecsét is van? Hol a pecsét?
- A Barabás a pecsétőr.
Most Barabáson volt a sor. Most ő lépett elő. Gyilkos pillantást vetett Kolnayra, akivel mindig baja volt. Még emlékezetében volt a kalapügy a grundon... De nem tehetett semmi egyebet, szépen letette a gumiból készült bélyegzőt a zöld tanári asztalra, a hozzá való tintapárnás bádogskatulyával együtt. A tanár megnézte a pecsétnyomót. Ez volt ráírva: "Gittgyűjtő Egyesület, Budapest, 1889". Rácz tanár úr elfojtotta a mosolygását, és megint megcsóválta a fejét. Ezen felbátorodott Barabás. Az asztal felé nyúlt, és vissza akarta venni a pecsétnyomót. De a tanár úr rátette a kezét:
- Mit akarsz?
- Kérem - vágta ki Barabás -, én esküt tettem, hogy inkább az életemmel is megvédelmezem a pecsétet, de a kezemből ki nem adom.
A tanár úr zsebre dugta a pecsétet.
- Csönd! - mondta.
De Barabás most már nem maradt nyugton.
- Akkor - szólt - tessék a Cselétől is elvenni a zászlót.
- Hát zászló is van? Add ide - mondta a tanár Csele felé fordulva. Csele benyúlt a zsebébe, és egy picike kis drótnyelű zászlót húzott onnan elő. Ezt is a nővére csinálta, mint a grund zászlaját. Általában az ilyen varrni való dolgokat mind a Csele nővére csinálta. De ez a zászló piros-fehér-zöld volt, s ez volt ráírva: "Gittgyűjtő Egyesület, Budapest, 1889. Esküszünk, hogy rabok továb nem leszünk!"
- Hm - szólt a tanár úr -, ki az a finom madár, aki a "tovább"-ot egy b-vel írja? Ki írta ezt?
Senki nem felelt. A tanár úr dörgő hangon ismételte a kérdést: - Ki írta ezt?
Ekkor Csele gondolt egyet. Azt gondolta, hogy miért mártsa ő be a bajba a fiúkat. A tovább-ot ugyan Barabás írta egy b-vel, de miért szenvedjen Barabás? Tehát szerényen ezt mondta: - A nővérem írta, kérem. És nyelt egyet utána. Nem volt szép tőle, de megmentette ezzel a pajtását...

Molnár Ferenc; A Pál Utcai Fiúk

Léptem jó olvasást:-)

Klasszikusok ha összejönnek, egy igazi írói véna

Egy kis verssel válaszolnék


Mese a számolni tudó oroszlánról
Szorongva
ment ki reggel Leó a porondra,
mert várta már
a goromba idomár,
hogy tanszernek használva rút ostorát,
számolásra tanítsa az ostobát.
- Mondd meg, mennyi egy meg egy,
vagy ütlek, hogy meggebedj! -
De hiába pattogtatott peckesen,
nem ment annak még az elsô lecke sem.
Szégyenében késôbb szegény vadállat
feladott egy nehéz példát magának.
Megoldotta szépen aznap este még:
elosztotta néggyel gonosz mesterét.


Jó éjszakát

A harmadik meg zsebreteszi

http://youtu.be/e5V8l-MViBM

Ha ez kiveri a biztosítékot egy természethez köthető sporttal foglalkozó site-on, akkor fellengzős megjegyzésekre van elég példa a való életben, itt nem törvényszerű, hogy el kell fogadni.

A másik meg az nem szégyen mást meghallgatni, figyelni rá esetleg  a látókört szélesíteni. Még a búvároldalon sem.

Köszönettel véve a hozzászólást  levontam a konzekvenciát.

Kérem az oldal szerkesztőit, a tagságomat szíveskedjenek érvényteleníteni, egyben megragadom az alkalmat, hogy szeretetteljes karácsonyt és eredményekben gazdag új évet kívánjak minden kedves felhasználónak.

Igy

Merci boucu

A hozzászólás át lett helyezve ebben a fórumba, 8059 sorszámmal.

http://youtu.be/NYKiB_uAp0Y És ez?

Szerintem nem lehet mindent ugyanazon a szemüvegen keresztül nézni, ott vannak a vízilovak meg a teknőcök, azok sem olyanok, mint mások.

Most már tényleg off vagyok. Kellemes estét.

Kijelentkeztem. Off vagyok.

Kötszer és jód is van, ha megszúr egy tengeri  sün

Van, viszont a koptok köztudottan elnyomottak Egypt.-ban.

Kedves Géza, remélem szerencsésen hazaérkezik, vagyis  sikeresen landol a repülő a magyar légikikötőben. Az most a minimum, hogy full extrás Mercedes (Neoplan,Scania,Nabi stb.) buszokkal és profi pilótákkal szállítsák a nyaralóhelyen a túristákat, úgyhogy várjuk szeretettel a munka frontján.

Volt, a határőrökről és vámosokról + a repülőtéri személyzetről nem tudok hasonló magasatokban nyilatkozni, bár a taxisok valóban nem teszik ki a homokba az elcsigázott turistát igaz Zozó?

Kérem aki teheti hallgassa meg  W.A.Mozart Requiem gyászmiséjét az elhunytak emlékére

Néha nyitva kell hagynunk az ajtót, engedni,
hogy besétáljon rajta a legnagyobb álmunk.
Talán egy férfi, vele együtt a szerelem, a boldogság,
talán egy jó hír, amitől napjaink máshogyan telnek,
talán egy barát, aki visszaadja mindazt,
amit eddig az évek eloroztak. Talán besétál az egészség,
fölszabadítva testünket a folytonos kíntól.
Csak ne felejtsük el nyitva hagyni az ajtót,
hisz mind várunk valamire! Mindannyian álmodunk.
(Sarah Garden)



őszinte részvétem a hozzátartozóknak.