a tengerparti elhagyott gazban-kukoricásban egy tankot is találtunk.

200 méterenként betonbunkerek a parton

Még egy picit írnék a kirándulásunkról.

Rodosz nekem óriási csalódás volt. Hurghada legutóbb sokkal tisztább volt, mint most Rodosz. Mindenütt, de mindenütt szemét (persze, sehol egy kuka), csikkek a tengerparton, üvegek, üres flakonok, és a tipikus (általam eddig csak Egyiptomban látott tájkép): ameddig a (hotel, apartman, magánház stb) kerítése tart, addig ápolt a kert, de mihelyst vége a kerítésnek, piszok nagy gaz, szemétdomb stb. Rengeteg (mint megtudtam, az adó kikerülése miatt) a befejezetlen épület (ld újfent Egyiptom).

Minden alku tárgya, nemcsak a piacon és bazárban hanem a boltban is. (20 euro volt nálam, vettem rendes boltban élelmiszert és egy üveg fehérbort, 24.50 lett a vége. Épp kezdtem volna visszavinni a fehérbort, amikor viccből megjegyeztem, hogy 20-ért elviszem az egészet. A pénztárosnő lazán beütött minusz 4.50-et, és így pont 20-at fizettem).

Hihetetlen mesterfokon űzik a "nem-dolgozok-de-úgy-csinálok-mintha" tevékenységet.
Az apartamnunkkal szemben volt egy vendéglő, szép ételfényképekkel, napi ajánlattal, grillételekkel a neonreklámban. Bementem, h mutasson nekem a tulaj egy étlapot. Mutatott. Kérdeztem, h minden van-e, ami az étlapon van. Mondta, h tonképpen' neki ma nincs is konyhája. Mármint hogy nem főz. Kérdeztem, miért. Válasz: "vasárnap van, úgyis mindenki bemegy a városba kajálni". Kedden ismét bementem, h mutasson egy étlapot. Már előrelátóan óvatosan megkérdeztem, van-e étel (vicces, nem? egy vendéglőben!!..). Mondta, h nincs (!). Kérdeztem, miért. Válasz: "Úgyis mindenki bemegy a városba kajálni". Mondtam, hogy wazze, így tényleg bemegy mindenki, ha egy vendéglőben nincs kaja. Kérdeztem, akkor ugyan miért van kint krétával a daily offer, és a sok kajafénykép és a neonbetűs reklám. Válasz: "a konkurencia miatt"     - szóval ehhez a mentalitással én nem tudtam mit kezdeni.

Autóbérlés: napi 40 euriért béreltem egy kis Fiat pandát. a cég telefonon közölte velem, h ők milyen nagyvonalúak, mert elhozzák Rodoszból nekem a kocsit helybe a 10 kmre fekvő hotelba (majdnem minden cég helybe hozza a kocsit). Délben megjött a pasi és a kiskocsi, írnám alá a papírokat, mondja hogy ácsi, a papírok benn vannak a rodoszi irodában. Kérdeztem, akkor hogy írom alá és veszem át a kocsit. Válasz: hát úgy, hogy én most visszaviszem őt a pandával az irodába, mert hát ha ő ugye elhozza  a papírokat, akkor mehet vissza busszal. (!!...) Ha nem lett volna aznap szükségem a kocsira, röhögve otthagytam volna a recepción az ürgét. Így elfurikáztam őt sofőrsegélyként haza, az irodájába.

Jog és kötelesség: az egyik hotelban éppen szedtem ki magamnak a tojásrántottát a büféasztalon, amikor hátulról megfogja egy pincér a vállamat (már ennél a pontnál is majdnem megütöttem), elveszi a rántottástepsit a konyhába, és mutogat az órájára: 10 óra van, vége a reggelinek! Kétéves fiam elől is elvette a tejberizst, merthogy 10 óra 01-perckor ne egyen a gyerek. Fiam és én közös szakszervezete (zuram) aztán visszaszerezte a kajáinkat.

Taxi: két város közt fix tarifával működnek a taxitársaság kiadott szórólapja szerint. A Butterfly valley-be kirándultunk ketten a gyerkőccel, és befejeztekor nem találtunk taxit. Hívtam telefonon a 18 eurós fix áras taxit, aki közölte, hogy 27 euróért visz minket haza, merthogy messziről kell jönnie. Mindtam, h a fix ár az azért fix, mert fix (brilliáns érvelés, nemdebár?). Mire megkérdezte, h akarom-e h jöjjön, vagy nem. Sajnos nem voltam alkuképes egy kisgyerekkel egy hegytetőn, így eljött értünk.

még számos hasonló példát tudnék írni, de nem untatlak titeket (görög fórumot nem találtam, azért ide írtam).

Démon kedvéért megnyitom én.