(entre antre felelőség felelősség) Ahogy a fiam szokta volt mondani: "Ne bántsuk egymást" Vagy egy kicsit stilszerűbben ne stresszeljük egymást. Van ennek értelme? (Persze mint végzetesen rossz helyesíró és nyelveket nem tudó én haza beszélek.) :-)))

felelősség
Yes comment

Barlangban(sem).:)

Áááááá! GH-ba veled.:))))))))))

Terhesen nem lehet merülni

Magam részéről OFF. Lefutom a napi 10 km-t a két kutyámmal, s ha van kedvem akkor megyek a GH-ba.
Egy búvárnak nemcsak merülni valamint autózni- hanem edzenie is kell. Nemdebár?
Hogy néznék ki nagy hassal a neoprén ruhában?:)))))))))))))))))))))))))))))))

OFF
Gyere át a GH-ba ot többen vannak a lányok. Imádni fogod!
ON

Odafigyelés. Egyben.
No Comment.

Hát nem tudom, nekem pár évvel ezelőtt volt a tanfolyamom, és nem volt gyorstalpaló se az elmélet, se az uszoda. Alapvetően nem tartom az alapszintű búvárkodást hihetetlen nagy tudománynak, viszont azt fontos oktatói feladatnak gondolom, hogy felmérje az egyéni képességeket, és ha vannak nehezebben megtanult dolgok, azokat addig gyakoroltassa, amíg azok nem mennek. Ha 4-5 nap egy tanfolyam, hát annyi, a baj sokkal inkább az, akár rövid, akár hosszú tanfolyamnál, ha nem gyakorolnak eleget. Én már láttam rövid tanfolyamot, kis csoporttal és ügyes tanítvánnyal, akinek az OW kártyáját bárkié mellett oda lehetett tenni, meg láttam olyan embert is, aki a második uszodás napon sem nagyon tudott 5 percnél többet egyhuzamban a víz alatt tölteni. Nos, ha ennek ellenére, a kapkodva, nem hibátlanul bemutatott gyakorlatok után kezébe nyomnak egy kártyát, akkor teljesen mindegy, hogy elvileg 2 hónapig húzták el azt a tanfolyamot. A szabályok csak bizonyos irányelveket tartalmaznak.
A hotelben látott egynapos programok leírása egyébként nagyon hasonlít a jól megcsinált intrós programokéhoz. Ha az utóbbiról volt szó, akkor rendben van. De egy napos OW tanfolyamot én a saját szememmel még soha nem láttam. Sőt, soha nem is hallottam olyanról, akinek délelőtt elmélet és uszoda, délután 3-4 nyílt víz merülés után OW kártya járt.

Én nem az oktatásról beszéltem, hanem az egészségügyi követelményekről.

Évtizedekre visszamenőleg emlékszem, amikor még azt se tudtam, eszik-e a búvárkodást vagy isszák, mennyire elszörnyedtem a szállodák medencéiben ücsörgő Michelin-babáktól, akiknek ledarálták délelőtt az elméletet, délután merültek kettőt-hármat a medencében és máris, láss csodát, nyíltvízi búvárok lettek.
Ez a gyakorlat ma sincs másképp sok helyütt.
Isten csodája, hogy csak ennyi búvár vész oda évente. Elvileg hullaniuk kéne, mint a legyeknek.
Arról már nem is merek beszélni, hogy hogyan viszonyulnak a környezethez és a természethez...

A vitába szállás legkisebb szándéka nélkül : az eü követelmények egészen mások voltak mondjuk egy évtizeddel ezelőtt. :) Aki nem hiszi el, annak tudok priviben anyagot küldeni.
16: Felfújt mellénnyel és felfelé úszva egész komoly emelőerő képezhető. Én pedig nem hiszek a hirtelen lecsúszásokban. Sűrű ez a viz, nem lehet kő módjára zuhanni és nagyon gyakran kell egyenliteni. Abból sem tünt fel, hogy süllyed ? "Elqrta. nem kicsit, nagyon."

Másodpercről másodpercre nem tudjuk, mi történt. Lehet, hogy éppenséggel tudta volna kezelni a helyzetet a búvár, de valamiért mégis pánikba esett, például nem tudott elég gyorsan egyenlíteni, és miközben ezzel küszködött nem tudta normálisan kezelni a mellényt. Olyat is láttam már, hogy a búvár annyit vacakolt valamivel még sekélyben, hogy észre sem vette, süllyedni kezd, és ez aztán szépen be tud gyorsulni. Ki tudja mi volt, de akármi is történt, rendesen pánikba eshetett, ha fellőtte magát. Nyilván akkorra már megtalálta az inflátort... És átesett a ló túlsó oldalára.

szerinem elsődlegesen nem a társnak kell észrevennie hogy valaki veszélyesen túlsúlyozza magát, hanem annak a valakinek aki a hülyeséget csinálja. képzett búvár, huszonnyolcszor elmondták neki, levizsgázott belőle, hadd legyen már egy kicsit felelős magáért.
Ilyen hülyeséget csinálnék, eszembe nem jutna másra fogni hogy miért nem szólt

nekem már az is furcsán hangzik, fizikailag hogyan tudja magát valaki annyira túlsúlyozni, hogy az inflátor rendeltetésszerű használatával ne tudjon úrá lenni a helyzeten. Hány kilót tud a szükségesen felül az övre felrakni? ötöt? hatot? A legtöbb mellény lazán megemel ennyi plusz súlyt. Biztos van olyan kicsi mellény ami nem képes erre, de az meg arra sem hogy a felszínen tisztességesen kiemelve tartson, és azt meg eleve eladni nem lenne szabad...

"Azért valami más is hibádzik itten. Hányadik cikk ez arról, amikor a segiteni  akaró búvárral történik valami?"

sztem simán annyi, hogy sok búvár, sok merülés, figyelmesebb sajtó. Nem gondolnám, hogy sokkal nagyobb arányban történnek képzett búvárokkal egészségügyi okokból  balesetek mint x éve, csak több kerül belőlük az orrunk elé.

Odafigyelés? Látom a helyesírásra nem sikerül, igaz nem vagyunk hajón.:)

Alapvetően egyetértek a rövid összefoglalásoddal. Az ilyen hírek azért elsősorban mégis azoknak szólnak, akik kevésbé rutinosak, és pár merülés után hajlamosak úgy érezni, megy minden, mint a karikacsapás. De hát nem így megy ez. Szóval maradjunk éberek, ez a lényeg szerintem.

Mifelénk: akinek a teremtő nem adott, annak a kovács nem csinál. Mert pont a búvároknál (meg mindenki másnál), gond ha szólsz, mert... ha meg nem  - szólhattál volna. Ezek a hátulról visszanézett dolgok pont annak nem lesz tanulság, aki tanulhatna belőle.
Mindig példaként látom a repülösöket: minden felszállás előtt (meg ezer egyéb esetben) elmondanak minden fontos dolgot és ugyanakkor le is ellenőrzik azokat. Milliószor csinálja és mondja: pld. féklap zárva, biztosítva - zárja és biztosítja, trimm fejközépen  - odaállítja. Nincs harag nincs gond.

Olyan papir tényleg nincs. De olyan intés van, hogy ha nem kimeli magát valaki, akkor baj lesz. És ekkor nem csak saját magával "babrál" ki.

Úgy gondolom, hogy mindenki a maga felelőségére merül. Itt az ok a vérrög. (visszérről, aranyérről, stb) Segíteni egy társnak alapvető dolog minden helyzetben. Az ember nem okoskodik, hogy ezt ne így, azt meg úgy. Segít ahogy tud. Erején felül is. A dolgok megtörténnek és kész. Még senki sem kapott olyan papírt, hogy holnap 4-kor szívrohamod lesz és ne eröltesd magad. Nincs minden helyzetre tananyag. Erre az esetre ez volt megírva a "nagykönyvben". Nem cinikusan, csupán a dolgokat tudomásulvéve.

Azért valami más is hibádzik itten. Hányadik cikk ez arról, amikor a segiteni  akaró búvárral történik valami?
Mintha valami nem lenne rendben a vészhelyzetekre való felkészitéssel kapcsolatban .... Nekem nagyon természetesnek tünik, hogy vészhelyzetben az ember nagyon felpörög.  Talán a régi  jó terheléses EKG vizsgálatot kellene elővenni ? Nem tom, de tenni kellene valamit, hogy pl. egy túlsúlyozott búvár segitése  ne követelje egy búvártársunk életét. Szerintem.
Vihar On.

Mi mindig figyeljük egymást és társellenőrzünk. Főleg az első néhány merülésen. És a merülések előtt mindig beszédtéma a súlyozás (mivel néhány ember a hajón rögtön összeszed 15-20 kilót és őrzi, mint valami nagy kincset, a figyelmetlenek meg alulsúlyozottak lesznek az első néhány merülésen).
Aztán megbeszéljük ki mennyit hízott, fogyott, mi változott a felszerelésében.

Sztem ennek a túlsúlyozásnak már checkdivekor ki kellett volna derülnie...
És ott nem 35 m szokott lenni az alja. Szóval valóban furcsa ez az egész.

A társellenőrzés nem csodaszer. A búvár bizonyos képzettségi hibáit pusztán azzal nem küszöbölöd ki, hogy megnézed, nyitva van-e a palackja meg nem felejtette-e el felvenni az ólomövet. Az évekkel, a rutinnal jár viszont az, hogy figyeled, mit csinál a másik búvár, mennyire ideges, netán ha tudsz az előéletéről, akkor sejted, hogy esetleg kézenfogva kell vele menni, biztos ami biztos. Meglehet, ezúttal a merülőtárs úgy vélte, társa egy átlagos búvár, nem okoz neki gondot egy normál lemerülés, és tévedett. Ami viszont biztos, hogy mondjuk egy napi kihajózásos túrán sokkal több az olyan merülőhely, ahol az aljzat elérhető közelségben van. A szafariknál, amikor "végtelen mélységű" fal mellett van a merülés, ha valaki nem figyel az ilyen társra, azt veheti észre, hogy nem 35 hanem 60 méterről kéne felrángatnia- miközben az még mindig süllyed. (Voltam már vízben problémás helyzetben, hallottam már sztorit ilyen merülésekről, és az utólagos elemzésnél kiderülhet, a bajba került búvár szerint "nem volt semmi különös", míg a másik búvár egészen máshogy látja a szituáció veszélyességét.)
Mellesleg akadnak dolgok, amikre fel sem lehet készülni, rutinos búvárral is előfordul, hogy valamire nem figyel, nem úgy figyel, akármi miatt idegesebb, szóval magához képest rosszabbul merül. A túlsúlyozás és a rossz lebegőképesség azért alapvetően tipikus "kezdő búvár betegség", ezért járnak jobban kényelmesen bonyolított parti merülésekkel, mint áramlásos, mély nyílt tengeri zátonyokkal.

Mindenki.
Amúgy nem áll össze bennem a kép: ha túl van súlyozva és gyorsan merül, akkor gyorsan lenn van.  Van légzőgáza. Miért kell oktopys egy túlsúlyozott búvárnak? Attól nő az úszóképessége ?  Nem értem, nem értem. Segitsen valaki .

No ennyit az odafigyelésről és felelőségtudatról.
Túlsúlyozás?
Társellenőrzés?
Ugyan, ki csinálja egy szafarihajón?
:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))hogy ne sértődjön meg senki:)))))))))))))

A búvárrendszereknek ehhez nem sok köze van, inkább oktatótól függ. És a helyzet az, gyakran előfordul az évek múlásával, hogy az ilyen jól belédvert dolgok halványulnak. És ráadásul nem is mindenki szúrja ki elsőre. Ugyebár a búváron lehet ólomöv. Lehet a két súlyzsebben ólom. Lehet hátul a kis súlyzsebben is. No ezt azért ránézésre akkor sem feltétlenül látod, ha egyébként szépen leellenőrzöd a társad.

"A merülőtárs túl volt súlyozva és nagy sebességgel merült le 35 méterre". És Fox divemaster volt...
Mint NAUI-tanítványnak, kezdetektől a fejembe verték a társellenőrzés szükségességét. Egy divemaster nem látta, hogy a társa úgy néz ki az ólmoktól, mint a karácsonyfa, és nincs felfújva a mellénye?!?