fórumok / Hírek fórumai / 2010-03-03 Intelligens robot járja az óceánt | |
Gulper útitervet készít, navigál, megfigyel, elemez. Szoftverének hála egy komplett kutatóhajó munkáját képes kiváltani. Tovább a teljes cikk olvasásához. |
14. Káplán | 2010 már 18. 10:46 | |
Szimpatikus(?) ez a Dr. Dana Yoerger. Én őt nem hiányolnám .
| ||
13. pygmy | 2010 már 18. 10:15 | |
többen hiányoltuk ezeket az eszközöket. pedig vannak, de ez most eltűnt...
| ||
12. jankozsu | 2010 már 05. 09:17 | |
Köszönjük!Nagyon érdekes film. Zsuzsa
| ||
11. Luciferin | 2010 már 05. 08:21 | |
Amúgy ez a dolog egy picit árnyaltabb. Az óceán kutatásnak is van rengeteg katonai, kereskedelmi vonatkozása, kutatják is csak picit jobban titkolják. Például a tengeralatti hangcsatornákról sem lehetett sokáig semmit sem tudni, pont a katonai felhasználás miatt. A titkolódzás meg azért nagyobb mert többen tudnak tengerre szállni mint az ürbe.
Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nincs igazatok abban, hogy sokkal többet költenek az űrkutatásra és méltatlanul keveset a tengerekre... | ||
10. shark | 2010 már 04. 23:58 | |
Egyetértek Veled!
Üdv: Shark | ||
9. jankozsu | 2010 már 04. 15:55 | |
Bocsánat Mr. Shark! Én arra céloztam, hogy az űrkutatásokat azért preferálják jobban az államok, akik ezt megtehetik, mert a kutatások hajtóereje a katonai és egyéb információszerzés és megfigyelés, és nem pusztán csak a tudomány- SAJNOS!!!!!!!
Üdvözlettel, MrsWhale | ||
8. hopposztkopp | 2010 már 04. 09:02 | |
Az űrből csak annyit látsz, hogy valami vasak mozognak és szaporodnak. Úgy vélem, a teljes légkör nyomása és átlátszósága majd' megfelel egy tízméter magas vízoszlop nyomásának és átlátszóságának. Persze "nagyobbat" látsz fentről, de azt a rendszámot már egyméterről is látod, akkor miért azt skubiznád az űrből?
| ||
7. shark | 2010 már 03. 21:12 | |
A mélytengerek világáról nem sok mozifilm készült, így ez a produkció - tökéletesen igazad van-, valódi unikum, amit minden, tengert szerető embernek látnia kell! Kissé groteszknek tűnik, hogy amíg az Univerzumban a legkorszerűbb műszerekkel ma már 9milliárd fényévnyi távolságra is ellátunk, addig az előttünk hullámzó óceán mélységeit kevésbbé ismerjük, mint a világűrt. A kozmoszban eddig sokkal több ember járt, mint az abisszikus mélységekben. Persze, az űrkutatás számos katonai aspektusa miatt, erre a területre fajlagosan sokkal több pénz jut, mint a tengerkutatásra.
| ||
6. Zook | 2010 már 03. 20:25 | |
Vilagurbol majdhogynem rendszamot leolvasol. No meg ha a polgari technologiak olyanokat tesznek lehetove, mint a google earthben mondjuk tokyo reszletessege, akkor...
| ||
5. hopposztkopp | 2010 már 03. 19:34 | |
Ha valamit meg akarok vizsgálni, akkor közel megyek hozzá. Amennyire csak tudok. Nekem "vicces" lenne az óceánok fenekét az űrből kukkerolni. Mert. Tízezer méter magasból még látom a vitorláshajót a tengeren, de kétszázméter mélyre lenézni csak úgy tudnék, ha százkilencven méter mélyen lennék. Ilyet még csak álmodtam. .-)
| ||
4. Zook | 2010 már 03. 18:47 | |
mindezeket a jarmuveket (legalabbis az Alvint es a Mir-eket) meg is tekinthetitek James Cameron Aliens of the Deep cimu filmjeben (magyarul itt - vigyazat, nagyon lehuzzak, mert mozifilmkent ertekelik. sztem is annak pocsek, ellenben a melytengeri kutatas felszereleseit tok jol bemutatja egeszen pazar felvetelekkel), amelyben a NASAval karoltve a (talan) kozep atlanti hatsag teruletet kutatjak. merules a mirekkel, imax kamera tobbezer meter melysegben, szoval egeszen fantasztikus felvetelek. a vegen persze a rendezo nem tudja meghazudtolni magat es atvalt egy szurrealis alomvilagba, de ez tenyleg csak az utso negyedora. elotte teljesen franko es paratlan doku. ajanlom unikumnak.
| ||
3. shark | 2010 már 03. 14:07 | |
Az ocenográfiai kutatásokban fontos szerepet játszanak a műholdas mérések, de ezek elsősorban a vízmozgással, és a felszíni vizek hőmérsékleti viszonyaival kapcsolatos mérések. Az óceánok aljzatára nem "látnak le"a műholdak. A mélytengeri kutatások csak a cikkben is említett robotokkal illetve szondákkal lehetségesek. A kutatóeszközök előállítása rendkívül drága, emiatt általában nemzetközi kooperációban zajlik a mélyvizek felderítése. Jellemző, hogy jelenleg csupán öt olyan mélytengeri merülőeszköz áll szolgálatban, amely emberrel a fedélzetén képes 6000 méteres mélységig merülni. Ezek közül a leghíresebb a Woods Hole Oceanográfiai Intézet tulajdonában lévő Alvin, amellyel - többek között- Dr. Bob Ballard a Titanicot is felfedezte, valamint a Shirshov Oceanográfiai Intézet két tengeralattjárója, a Mir-1, és a Mir-2. Ha mindehhez hozzá tesszük, hogy a világtenger területe 363 millió négyzetkilométer, akkor talán jól érzékelhető, hogy miért is az óceán világa az utolsó nagy fehér folt a Földön.
| ||
2. Káplán | 2010 már 03. 13:49 | |
Szép, szép a robot. De van-e párja annak, amikor a saját szemeddel láthatod a dolgokat ? Majdnem mindenhová tudunk robotokat küldeni. de mi is odavágyunk. Legalábbis jópáran. Legyen az veszélyes, esztelen ....... :)
| ||
1. jankozsu | 2010 már 03. 11:38 | |
Gondolom láttátok már: Nat. Geogr.: Lecsapolt Óceán című filmjét.
Ilyen laikusnak,mint én, nagyon izgalmas volt, modellezve látni a világ legnagyobb hegyeit a vízfelszín alatt. Egyébként elképzelésem szerint, azért mennek olyan lassan a tengeri kutatások, mert az alapja a kutatásoknak , és ösztönzője,a katonai és egyéb megfigyelés , s ezt az űrből sokkal inkább meg lehet tenni, mint a tenger aljáról. Szép napot. | ||
Croatia (Hrvatska)
3/4 db alapján:(átlag: 3.5) könnyű körülmények
max: 28m, látótáv: 10-25m , áramlás , driftes