Köszönöm :-)))

Egyetértek Veled. A klímaváltozást igen sok, részben még nem kellően ismert tényező befolyásolja, és-természetesen- az emberi civilizáció is.  Eddig  nem sikerült még egzakt módon  modellezni, hogy a mérésekkel kimutatott felmelegedésben mekkora szerepe van az alig másfél évszázados indusztrializációnak, és mennyi a kevésbé ismert természeti tényezőknek. Ugyanakkor való igaz, hogy a napjainkban kimutatott fajkihalásokban oroszlánrésze van az emberiségnek. Az élőhelyek folyamatos pusztítása, a rablógazdálkodás, és a fokozódó környezeti stressz mind ilyen okok,  ezek pedig nem írhatóak a kevéssé ismert természeti tényezők  rovására. Kataklizmaszerű, tehát nagyon rövid idő alatt bekövetkezett  drasztikus változások azonban az emberiség előtti időkből is ismeretesek. Itt most   elsősorban nem a 65 millió évvel ezelőtti Chicxulub-i aszteroida becsapódásra, hanem például, a nagyjából egyidejű dekkán plató-bazalt vulkanizmusra gondolok. Ez az emberi léptékkel is mérhető, mindössze  pár száz éves folyamat mérhetetlenül több CO2-t juttatott a légkörbe, mint az ipari civilizáció. A tengerek átmenetileg savassabbá váltak, rövid klímaingadozás is bekövetkezett, de pl. a zátonyépítő korallokat ez a folyamat kevéssé érintette, az ammoniteszeket meg kipusztította. A mindeddig ismert legnagyobb rapid fajkihalás azonban nem ekkor, hanem a perm időszak legvégén, 250 millió évvel ezelőtt történt. A tengeri családok szintjén 55%-os, a fajok szintjén pedig 95%-os volt a kihalás. Sem aktív vulkáni tevékenység, sem pedig kozmikus hatás nem mutatható ki a tömeges pusztulás mögött. Az ekkori időben kimutatott globális  regresszió sem ad magyarázatot a krudélis kihalásra. Tehát, nagyon sok olyan kérdéssel szembesít  bennünket a természet, amelyekre még csak nem is setjük a helyes választ.

No (vizi)dino, mik derülnek ki.:)

A gondolkodó ember próbálja megőrizni mindazt amit értéknek vél. A gond, hogy erős kisebbségbe jut a gondolkodó, míg erős többséget mutat az ösztönlény. Amikor a dínok puffogtatták tele napi több köbbméter metánnal az akkor kb 35%-os oxigéntartalmú aert valamilyen élet akkor is volt. Volt idő, hogy csak széndioxid volt a légkörben és szénsav eső esett. Élet már akkor is volt. Igaz nem embernek való, de volt.
A hatalommal játszók felelőssége meddig marad "embernek" való hely a föld. Élet akkor is lesz mikor az ember már csak a mult idő egy elveszett része lesz.

"nem mer szembeszállni a mainstreammel"

Ez a mondatod azt sugallja, hogy a cikk szerzője ugyan tudja hogy valami más az igazság, de nem meri leírni. Ezt miből gondolod? Nem illetlenság ilyesmit feltételezni róla?

"És a grafikonokon látszik, hogy mindig is voltak nagy ugrások"

ami grafikonokat én ebben a cikkben a "mindig is" -re relevánsnak látok, azokról nem lehet leolvasni pár száz éves időtartamokra vonatkozólag semmit a túl kis időfelbontás miatt.

Érdemes elolvasni ezt a cikket. Sajnos nincs benne olyan grafikon, ami együtt mutatná a CO2 szintet és a hőmérsékletet. Mindenesetre az látszik, hogy a kisjégkorszak alatt magasabb volt a CO2 szint, mint előtte, vagy utána. Az is olvasható, hogy a kisjégkorszak elég komoly katasztrófát okozott, itt nem írja, de a lehülés kb. 50 év alatt következett be! A felmelegedés 200 éve tart, és még nem értük el az ókori szintet... És a grafikonokon látszik, hogy mindig is voltak nagy ugrások. Ez a cikk is azért bátortalanul megemlíti, hogy a Nap és a vízgőz szerepe jelentős, de nem mer szembeszállni a mainstreammel...

Lehet, hogy mi is hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, de sztem nagyon kis mértékben. Ami a mostani kihalásokat illeti, ennek a fő okát abban látom, hogy az emberiség oly mértékben terheli a környezetet, hogy nem ad esélyt a regenerálódásra, az alkalmazkodásra a változó éghajlathoz pedig végképp nem.

azt kár volt megállapítani hogy az emberi tevékenység elhanyagolható.  akik eddig üzleti vagy politikai okokból szajkózták ezt most új fegyvert kaptak a kezükbe. de valóban megszünik az emberi beavatkozás veszélye ha már nem lesz aki beavatkozzon:-(

"A napokban volt a nemrég indult Ozone Network csatornán egy érdekes műsor a klímaváltozásról. A dolog lényege tulajdonképpen ugyanaz volt, amit nekünk az egyetemen is tanítottak: a Föld éghajlatát alapvetően a Nap határozza meg. Pont. A Nap nem egyenletesen sugároz, van hogy több, van hogy kevesebb meleget ad. Ezek a ciklusok persze ezer meg tízezer években mérhetőek"

Nagjából ezzel deklarálták is, hogy a dolognak nem valószínű hogy sok köze lenne a jelenlegi problémákat kiváltó, sokkal kisebb időskálán játszódó dolgokhoz.


"Számomra érdekes volt az a kutatási eredmény is, hogy a légköri CO2 szint nem okozza, hanem KÖVETI a felmelegedést és ezt is az óceánokkal hozták összefüggésbe. Az emberi tevékenység által okozott többlet ezek a vélemények szerint alig kimutatható százalékosan."

Pont az óceánokban oldott CO2 miatt félnek attól, hogy ha mi egy kis "rúgással" kibillentjük az óceán hőmérsékletét, az az CO2 oldhatóságának csökkenése miatt egy olyan "böfivel" válaszol, ami felerősíti a mi gyenge próbálkozásunkat.  Ill. amikor utoljára olvastam ezzel foglalkozó cikket, még létezett ilyen modell is.

Nem vagyok a dolog szakértője, ennek is legfeljebb hobbiszinten olvasgatok utána, ill. néha konferenciákon beszélek légkörkémiával foglalkozó arcokkal is. Nem úgy tűnik nekem hogy a mainstream tudomány nagyon kételkedne abban, hogy a mostani melegedéshez van-e valami közünk. A mérték már nagy kérdés. A légkörkémiában sem állnak ott hogy akár közel pontosan is meg tudnák mondani a mindenféle légköri gázok koncentrációinak változását a hőmérséklet hatására, a klimatológusok meg az ő közelítő modelljeiket használják a saját, szintén nem közelítésmentes modelljeik alapjául. Senki sem tudhat biztosat, de nekem erőltetebbnek tűnnek a "semmi baj" képviselői mint azok, akik szerint változtatni kellene a hozzáálláson.

A természettudományokban nincsenek megmondóemberek, ill. ha valaki az, azt külön gyanakvással kell kezelni. A politikusok meg újságírok (a köznépről nem is beszélve) meg nem értik ha valaki valószínűségekről, feltételekről, érvényességi korlátokról beszél. Az, hogy ők mire használják egy-egy kutatás eredményét szinte semmi korrelációban nincs azzal, amit az eredetileg jelent, hiszen szinte soha sem fogják fel az alkalmazott modellek korlátait.

"Akinek nem tetszik elszökik vagy megszokja" szokták mondani. A biológiában ehhez idő kell. A növények, szesszilis állatok kicsit nehezen (lassan) tudnak "elszökni". A megszokáshoz is idő kell. A mostani felmelegedést a todomány fősodorvonalába tartozó elméletek, kutatók csak az antropogén hatást tartják a legvalószínűbb magyarázatnak. Azaz gyorsabb mint a megszokott. Inkább kataklizmának tűnik. Az meg fajkihalással jár. Csak remélhetjük, hogy az emberiség a túlélők között lesz. Bár nekem az az érzésem, hogy nem mind a 6 milliárdnak lesz meg ez a szerencséje...

Vigasztaljon, hogy XIX. századi búvár nem nagyon van, XXII. századi meg max roncsot merül, élővilág már nem sok lesz. Úgyhogy pont jókor születtünk.

Egyébként igen, ez egy érdekes kérdés, hogy mit csináltak a korallok az ókorban, amikor több fokkal melegebb volt, mint most... Ne aggódj, megoldják valahogy a problémát... Egyszer csak meglepődünk, és valaki Nobel díjat kap, hogy hosszas tanulmányozás után rájön, hogy mi titkuk ;-)))

Szerinted Te hányadik századi búvár vagy 2010-ben?  :)  60 év ? Az most sok(k) vagy kevés? :)

hmm. éghajlati ciklusok??? akkor pont abban a "szerencsés" helyzetben és időben vagyunk, amikor olyannyira melegszik a világtenger, hogy szép lassan kipusztulnak a korallok. ez mák. mindig is vágytam, hogy egy tömeges kipusztulást, vagy valami nagyszabású kataklizmát megéljek. nekem kb. 60 évem van, pont sikerült elcsípnem:P
vagy csak arról lenne szó, a korallok bénák, és nem  tudnak kurva gyorsan alkalmazkodni... ehhez nincs a geológiai időskálán mérhető idejük. mert most azt mondjátok, nem mi befolyásoljuk ezt... ergo ez normális ciklus. elég szar ügy, ha ilyen gyorsan változtak volna korábban is a dolgok...
szuper. jól kicsesztek a XXI. sz. búváraival:)

"óriási üzlet,". Naná. Gondoljatok csak a CO2 kvóta eladásokra.

A napokban volt a nemrég indult Ozone Network csatornán egy érdekes műsor a klímaváltozásról. A dolog lényege tulajdonképpen ugyanaz volt, amit nekünk az egyetemen is tanítottak: a Föld éghajlatát alapvetően a Nap határozza meg. Pont. A Nap nem egyenletesen sugároz, van hogy több, van hogy kevesebb meleget ad. Ezek a ciklusok persze ezer meg tízezer években mérhetőek. A CO2, bár üvegház hatású gáz, de jelentősége eltörpül a vízgőz, és ezzel párhuzamosan a felhőképződés mellett, amit valóban nagymértékben befolyásolnak az óceánok és szárazföldek. Számomra érdekes volt az a kutatási eredmény is, hogy a légköri CO2 szint nem okozza, hanem KÖVETI a felmelegedést és ezt is az óceánokkal hozták összefüggésbe. Az emberi tevékenység által okozott többlet ezek a vélemények szerint alig kimutatható százalékosan.

Én azt látom így 15-20 év gyakorlat távlatában, hogy ez a klímaváltozási hisztéria egyre nagyobb pénzeket mozgat, és óriási üzlet, akárcsak az általam ismert építőiparon belül. Ugyanakkor valóban nam figyelünk más, ennél sokkal fontosabb kérdésekre, pl. az erdők, zöldfelületek, vízfelületek arányának kérdésére, amivel pl. kedvező mikroklimatikus változásokat hozhatnánk létre.

No itt azért több dolog keveredeik. Az éghajlati ciklusokról tudunk, hogy régen is voltak változások. Az okairól vannak elképzeléseink, elméleteink amik nagyon szépek de csak egy másik tetszetős elmélet kell, hogy továbbra se tudjunk róla semmit. A másik ami nagyon nem mindegy, az az idő lépték. Egészen más biológiailag, evolúciósan egy ezer-tízezer év alatti 3 C fokos felmelegedés mint mondjuk 100 év alatt ugyan ennyi. Aztán azt sem kellene elfelejteni, hogy a klímaváltozásokkal rengeteg faj kipusztult amit most nem különösebben veszünk a szívünkre, de ha a mostanival az emberiség háromnegyedének nem tudunk enni adni az egy kicsit kellemetlen. A háromnegyedben ugyanis mi is benne lehetünk, vagy a szomszédunk, feleségünk, gyerekeink...

No igen. Egy biztos, tényleg voltak a mostaninál sokkal-sokkal durvább változások az éghajlatban, amikor mi még sehol se voltunk, tehát nem tehetünk róla. Az is biztos, hogy azért azt is meredek kijelenteni, hogy kevesek vagyunk ehez, hiszen egy vacak meteorit is képes volt globális változásokat előidézni, akkor 6 milliárd környezetmódosításban kiváló ember ne tudna? Szerintem az nem lehet kérdés, hogy fel tudjuk-e borítani az éghajlat egyensúlyát. Igen, mint a pinty. Az más kérdés, hogy ezzel csak magunkkal szúrunk ki, a földnek pont tök mindegy, tehát föld bolygó mércével tényleg túró, amit művelünk de ha emberi időszámításban nézzük, akkor szerintem nem.

nincs ennek olyan olvasata, hogy felment bennünket az utóbbi 100 évben elkövetett bűneinkért (üvegházhatású gázok kibocsátása, erdőirtás, stb)
mintha az olajlobbi diktálta volna:) pöfékeljünk csak nyugodtan, ennek hatása elhanyagolható az óceánok mélyén zajló folyamatok hatásához képest

A cikkben írtakhoz azt is hozzá kell tenni, hogy a földtöréneti múltból ismert nagy eljegesedések, illetve a  globális klímaromlás kialakulásában igen nagy szerepet játszottak- a tengerek kemizmusa mellett-, az óceáni áramlatok rendszerében bekövetkezett változások. A legutóbbi, ún. pleisztocén jégkorszak kialakulásának hosszú folyamatában döntő tényezőnek bizonyult egyrészt a majd 150 millió évig fennállt,és az egész Földet körbefolyó meleg egyenlítői áramlási rendszer megszűnése, valamint az eurázsiai hegységrendszer felgyűrődése. Az egykori egyenlítői Thethys-óceán meleg, cirkumglobális áramlási rendszere miatt, és az óceánt övező kontineseken lévő magashegységek hiányában, a meleg trópusi levegő a magas szélességi fokokig feljutott, kiegyenlített, meleg éghajlatot hozva létre ezáltal az egész Földön. Csak egy példa; még kb. 50 millió évvel ezelőtt is, a pálmahatár dél-Skandinávia magasságáig húzódott, és a Föld átlaghőmérséklete 26 C fok volt. Az Atlanti-óceán kinyílása, az eurázsiai hegységrendszer felgyűrődése, és a Thethys bezáródása indította el az általános lehűlési folyamatot. Más esetekben pl. a regresszió, azaz a tengerszint süllyedésekor jelentős, karbonátokban gazdag selfterületek kerülnek a felszín fölé, amelyekből szintén jelentős tömegű CO2 szabadul fel a kémiai mállás következtében, fokozva ezzel az üvegház hatást. Az eljegesedések közötti felmelegedések részben ezzel a hatással magyarázhatóak, mivel a tengervízből kifagyott nagytömegű víz, pl. a legutolsó nagy eljegesedés idején, a maihoz képest mintegy 120 méterrel alacsonybb globális tengerszintet eredményezett. A felmelegedés-lehűlési ciklusok sokkal bonyolultabb folyamatok annál, mintsem hogy az emberi civilizáció egy-két százéves ipari korszaka legyen az egyyetlen oka a ma hisztérikusan bemutatott felmelegedési periódusnak.