Ebben a szövegösszefüggésben, nem minőségjelzőként használva lehet, engem sem sért.

                                                                                                           tisztelettel:

                                                                                   gr.csepelszigeti Dunaújvárossy Arisztid

ezek a szombathelyi nemesek...

Ne prolizz!!!

namost pl. ez egy olyan infóköteg, amit talán hasznos lenne minden AOWD-n elmondani, illetve minden szafari előtt elmondani a proletároknak, és akkor talán nem buzgerálnák az emberek a cápákat...

A C.lomgimanusokat már korábban is komolyabban kellett volna venni. A gyakori randevúk sok búvárban elaltatják a
kötelező respektust a cápák iránt, és hajlamosak átesni a ló tulsó oldalára,így egymástól eltávolodva, nagy tempóval, kvázi üldözve úsznak a cápa után. Van néhány fontos szabály, amit minden esetben érdemes megszívlelni. Soha ne
közelítsed meg, vagy ne távolodj el gyors tempóban az állattól.. Soha ne merülj rá meredek, 45 foknál nagyobb szögben, sem szemből, sem pedig hátulról. Maradjatok mindig csoportban. Egyenletesen, lassan, és mélyen kell lélegezni, kerülni kell minden hirtelen mozdulatot. Lehetőség szerint ne viselj ragyogó, élénk színű felszerelést, az é-
lénk színek kíváncsivá teszik és vonzzák a cápát. Ha a longimanus egy rövidülő, nyolcas formájú körben kezd el úszni, azt az agresszív szándék jeleként értékeljed, és lassú(!) hátrálással kezdj el távolodni úgy, hogy végig fenntartod a
szemkontaktust az állattal, és szorosan a merülőtársad mellett maradsz. Ha az állat megbök az orrával, az az agresz-
szív szándék magasabb fokára utal, és ez már fokozottan veszélyes helyzet. De ekkor is a legfontosabb, hogy meg-
fontoltan, lassan távolodj, ha ismét nagyon megközelítene, kameratokkal, vagy ( ha van) a cápabottal toljad el ma-
gadtól. Ne ess pánikba!! Ez a legfontosabb. A longimanus egyébként kifejezetten agresszív faj, mégha ( hála istennek)
nagyon ritkák is vele a balesetek.

hmm, azért további ajánlások, szigorítások remélem, nem lesznek (nem lesz szükség rájuk)
eddig jól elvoltunk velük...

No, az utolsó sor már megint jó lesz arra néhány cégnek, hogy felnyomják a többieket - alaptalanul.

a HEPCA nyílt levélet intézett az egyiptomi vizekben guide-oló búvárokhoz,  - azért ez nekünk, laikus búvároknak is hasznos tudni - melyben azt írják, hogy:
- biztosan legtöbben értesültetek a sznorkelező haláláról, a St. Johns-nál
- ez a különösen tragikus végű, ámde elkerülhető eset meglehetősen kellemetlenül érinti az egyiptomi búváripart
- guide-ok a haláseset óta arról adtak jelentést, hogy a longimanus-ok feltűnően kíváncsian, vagy épp agresszíven viselkednek e szigetek térségében (nekiütköznek a búvárnak, megbökik a palackot, vagy nagyon közel úsznak). Ennek több oka is lehet, az egyik, hogy a hajóról etetik a cápákat, vagy csalival odacsalogatják őket. Ugyanakkor visszavezethető a viselkedésük a szaporodási ciklusra vagy valamely természetes zsákmány jelenlétére is. A guide-oknak itt különösen ébernek kell lenniük. A HEPCA kiegészítette ezzel összhangban készített korábbi ajánlásait:
- kerülendő az úszás és a sznorkelezés azokban a vizekben, ahol a longimanus vagy más fajok rendszeresen előfordulnak
- a ragadozók etetése vagy az ételmaradék vízbe dobása tilos (ezek egyébként is illegálisak az egyiptomi vizekben)
- merülés csak tapasztalt guide-dal ajánlott, azokban a térségekben, ahol a cápák előfordulása gyakori
- hasonló térségekben a be-és kijövetel ajánlott a lehető legközelebb a zátonyhoz
- éjszakai merülés ezeken a helyeken nem megengedett
- merülj csoportban és egymáshoz közel, ne távolodj el a társaidtól
- két guide ajánlott minden csoportban
- a búvárok hagyják el a vizet a lehető leggyorsabban, mihelyst a cápa bármiféle agresszió jeleit mutatja (ütközés, meglökés, búvár körül körözés vagy gyors közeledés)
- bármiféle agresszióról, támadásról jelentés leadása a HEPCA felé
- bármiféle észlelt cápaetetésről, csalizásról jelentés leadása (hajó neve) a HEPCA-nak

alulról láttam öket és egyik sem úszott háton :-) úgyhogy nem tudom

hat ha volt kozottuk egy olyan erdeklodobb tag akinek torott volt a hatuszoja, akkor valszeg igen... foleg o jott oda erdeklodni... tobbiek csak koroztek.

akkor én ezeket láthattam?

Az viszont valszeg nem volt téévedés, hogy a május eleji mélydéli túrások nagy eséllyel ugyanezt a longimókus populációt fotózták. Olyan sok fehérúszójú csapat nem lehet mélydélen.

Négy nappal az eset előtt jártunk az Elphinstone-on. A reggeli merülés előtt láttunk a hajó alatt egy igen nagy fehérúszójút, akivel aztán a merülés alatt nem találkoztunk (sajnos?). Mikor már végeztünk, a tatról láttunk három kissebbet, és usgyi a vízbe... Együtt lebegtünk a felszínen, miközben a cápik alattunk 1-10 méteres mélységben, nyugodtan úszkáltak. Mi végig egy csoportba tömörültünk, nyugi volt a felszínen, és a víz alatt is. Kb. 10 percig csodáltuk egymást, majd elmentek. (és mi nem adtunk nekik kaját.)

Klasszikus hiba, különösen a felszínen úszó részéről, a csoporttól történő eltávolodás. A 2,5-3 méter hosszú óceáni fehérfoltú a fajon belül már a nagyobb egyedekhez sorolható. Az össszes nyílt-tengeri, ún. epipelágikus faj, mint pl.
a C. longimanuson kívül a röviduszonyú makó, vagy a selyemcápa, sokkal élénkebbek és szenzitívebben viselkedő fajok mint általában a szirticápa félék. Ennek oka az életmódjukban keresendő, mivel a partoktól távoli nyílt-tengeri térségben jóval kevesebb a potenciális préda, mint pl. a korallzátonyok mentén, így sokkal kíváncsibbak és esetenként agresszívabbak mint a szirticápa fajok.

Kiegészítettem ezekkel az információkkal a cikket. Elgondolkodtató, meglátjuk, mi derül még ki.

http://www.cdws.travel/chamber-news.aspx?id=23
itt egy hivatalos jelentés, vízfelszín, sznori, vagy 20-an a vízben a longi miatt.
Együttérzésem a hozzátartozóknak, és azoknak, akik ott voltak a helyszínen, és végignézték az egészet. ők sincsenek könnyű helyzetben. On surfacing she was bitten on the leg and was still in contact with the shark as she was pulled onto the boat. Once on the boat, the casualty lost consciousness and died soon after.

Mint a piszok Daniéknak a Bahamákon...
Én kiegyeznék 1-gyel is, bár az étvágy evés (nem búvár evés) közben jön meg  :-)

A három legjobb tigriscápás merülőhely a Bahamák, Dél-Afrika és Fiji. Ezek közül személy szerint a dél-afrikai merülőhelyeket ismerem. A tigris szezon itt februártól májusig tart, talán a március a legjobb hónap a tigrisezéshez. Szezonban az észlelési valószínűség 75%-os, ez egy három napos tigris-expedíción gyakorlatilag több példánnyal való randevú lehetőségét jelenti. Személyes rekordom négy tigris volt egyszerre, egyidőben és egy merülésen, abszolút "face to face" helyzetben. Az egyik helyi operátor, Roger Horrocks elmondta, hogy az Aliwal Shoalnál az ő rekordja tizenöt (!) tigris volt egyszerre...

De már milyen szívesen találkoznék egy tigrissel.
Szudámban is nyomtuk a sunset merüléseket, hátha...

Az esettel kapcsolatos részletesebb információk még váratnak magukra. Ha valóban a felszínen történt a támadás (
egyik verzió szerint sznorkellel merült az áldozat ) a szürke szirti valóban kizárható, mivel a középmélységekben,
jellemzően 15 métertől lefelé tartózkodnak. Az óceáni fehérfoltú a legsanszosabb, a rendelkezésre álló adatok szerint.
Noha a tigris is feljön a felszínre, a Vörösön az a szokásuk, hogy  nappal igen nagy mélységekbe, 40-50 m alá húzód-
nak, és csak napnyugta körül jönnek a felszínre. Egyébként jól tudod, a tigrissel történő szabadmerülésnél alapszabály,
hogy - nem hogy elúszni -, de hátrálni sem szabad, ha szemügyre vesz, és teljes nyugalomba kell maradni. Nem mindig egyszerű, két éve az Aliwal Shoal-nál, öt méteren lebegve egy kb. négyméteres tigris olyan közelről megnézett, hogy majdnem a maszkomat is lesodorta... Az óceáni fehérfoltú hasonlóan viselkedik, ha valaki pánikszerűen elúszik,agresszívvá válik.

Lehet, hogy potenciális gyilkosokat fényképeztetek?
Talán épp a kajla uszonyú csákó ilyen vérszomjas?

Alapszabály pl tigriseknél (hallottam), hogy bármi van, ne menekülj a felszín felé, mert akkor biztos megszívod.
Egyszer a longimókusokkal merültünk szürkületkor, és mikor már ott volt 4-5, akkor páran elkezdtek kifele menekülni, ettől aztán egész jól felizgultak a cápák.
Ezután történt, hogy az egyik naon kíváncsi jószág megbökte az uszonyomat, aztán egy kör, újra uszony, aztán még kisebb kör, és akkor már a vádlim sárga csíkja tetszett volna neki - hát kénytelen voltam egy kicsit megpöckölni az orrát... Mondjuk akkor már volt ott 2-3 szürke is, gondolom a zsezsegésre ők is odajöttek.

latni lehetett most majusban is, hogy amig lent voltunk a vizterben (10-12m) viszonylag nyugodtan korozgettek. de amint mozgas volt a felszinen (pl egy csapat befejezte a merulest es tartottak a hajo fele) egybol felelenkultek...

:D

Nem vagyok cápaszakértő, de szerintem a vízfelszínen mindig nagyobb veszélynek van kitéve az ember, mint palackkal odalent. A longimókus kíváncsi fajta, ha hirtelen bepottyan valaki a vízbe, lehet, hogy megnézi (értsd: megcsócsálja) magának.
Viszont a szürkét - ha tényleg palack nélkül volt - teljesen elvetném, nem hiszem, hogy van szürke júniusban a felszín közelében.

jaj, St. Johns-on mi is sznoriztunk kettővel, éjszaka...ööö, de kicsik voltak és szelidek

Van ez így! Sajnálom szegény nőcit....
Kellő tartás bennem mindig bennem van. Körültekintően merül az ember , ha közöttük van.  Végül is a tengerben őK vannak OTTHON.
Pl. Mikor a Szt Johnson merültünk, körben voltunk nagyjából, és mindig fogyletünk, nemcsak a kékre, hanem egymásra is.

ez olyan, mint ha a cikket átírtad volna egy blikk cikké. :)

csomó = 5-6 db

én most kaptam a helyi infót hogy st Johns-on volt, és beugrott sznorkelezni egy csomó cápával (oceanic white tip).... vagy valami ilyesmi. 
szóval a lényeg hogy leharapták az egyik lábát (???) ... biztos bevadultak a cápák hogy ott úszkált... azért nem ették meg teljesen, mert a hajó mellett történt az eset és kihúzták. 
állítólag.