Sziasztok!

Sikerült elnavigálnom ide (sajnos csak most) és elnézve a képeket szinte visszaköszönnek az élmények. Főleg, hogy az albumban szereplő búvár k....ra ismernek tünt.... :) A felszerelést nézve akár én is lehettem volna, de jobban szemügyre véve rájöttem, hogy ez a búvár nemcsak hasonlít ám hanem ez valóban én vagyok! :)

Így utólag is köszönöm, hogy a Vörös Tenger valóban gyönyörű látnivalói mellett engem is megörökítettél!

Üdv Dahabból!

Köszönöm a pozitív értékelést!
A kép az Eel Garden merülőhelyről kifelé sétálva készült: uszony a bal karon, maszk a nyakban, fotógép a jobb kézben, így hasaltam be a szédítő másfél méteres vízbe, amikor észrevettük ezt a kövek közül kikandikáló - amúgy bőven kölökkorban lévő - maszkos murénát.

Úgy gondolom, a felszerelés színvonalától és a fotós tudástól függetlenül ezzel - mármint a képeink megélt dolgok visszaidézését segítő "funkciójával" valamennyien így vagyunk. A különbség ott jelentkezik, ahol egy kép helytől, időtől, történéstől függetlenül, idegenként, kívülállóként is megragad bennünket.
Az általam ismert, látott képeid imponáló hányada ilyen. Én ezt még egyenlőre nem mondhatom el a cca. 1000 víz alatti képemmel kapcsolatban.

:) Ha ennyire kísért a dolog, még órák múlva is, foglaljak neked időpontot? :)))

feherepito: az utolsó kép izgalmas, jó beállítás lövés.

Ha a sorozatod visszaidezi benned a talalkozas elmenyet akkor a kepek tokeletesen betoltik szerepuket :) Szia digi! Teged is kisert meg a bunnyfele korbe uszas? Megertem. Keressuk fel drcsernust :)))

Ha a sorozatod visszaidezi benned a talalkozas elmenyet akkor a kepek tokeletesen betoltik szerepuket :)

Szia digi! Teged is kisert meg a bunnyfele korbe uszas? Megertem. Keressuk fel drcsernust :)))

ő már csak ilyen. Egy ideje csinálja már, én is voltam áldozata. Jobb mintha a Bunny úszna mindig körül. :-)

Sorry! Keveset nézem a saját felpakolt képeimet, így csak most vettem észre a megszólítást.
A hely meghatározás kiváló: a történet a Blue Hole déli külső fala mentén zajlott. 8-10 képből álló sorozattal sikerült megörökítenem ezt a végtelenül barátságos "srácot", amint valamennyiünket körbe settenkedett. Sajna a rendelkezésemre álló technika és a saját elméleti hiányaimnak köszönhetően érzékelhetően szerény színvonalon sikerült ezt a sorozatot összehoznom, de azért nekem így is melegség önti el a szívemet a képeket nézve, a megélt dolgok felelevenítése kapcsán.

ez a srac valahol a bells kornyeken volt? engem jol megtrefalt :) oszt jott velunk jo sokat, mindig valaki moge "settenkedve" vicces volt