Betű szerint ez búvárbaleset. Pedig csak annyiban van köze hozzá, hogy amikor éppen megtörtént vízben volt. Bárhol, bárkivel újra megtörténik majd, mert. Nem vagyok meggyőzve, hogy én lennék a "veszélyzóna".
Húszévesen tudatlanul, harmincévesen bevállalva, negyvenévesen rutinból, ötvenévesen feledékenységből, hatvanévesen meg kibánja alapon bárki otthagyhatja a fogát. Ehhez még betegnek sem kell lennie.

Ez megvan a reporvosimat évente kell újítanom
a korom miatt...(54)

Szerintem életkortól függetlenül érdemes évente meglátogatni az "emberszerelőt".

Tegnap rajta maradt a világítás, elbeszéltem az időt, kettő buszmegállót toltam egyedül mire sikerült.. igaz csak wagonermeg, de a levegő többször elfogyott mire a lábam is kezdte megadni magát. Már látom hosszúharcra nem számolhatok. Viszont sokáig tudok lihegni. (51)

Az életkor előrehaladtával általában a keringési rendszer hatékonysága romlik. Nehéz fizikai munka, vagy megterhelés hatása alatt sokkal hamarabb előjönnek a látens szívproblémák, amelyek adott esetben végzetessé válhatnak. Vannak természetesen ellentétes példák is, gondoljunk csak J. Y. Cousteaura, aki még nyolcvanöt éves korában is merült, és
nem volt híján egy káros szenvedélynek, a dohányzásnak sem. Az örökletes és életmódbeli különbségek mellett, az egészséges életmód, a rendszeres tréning, illetve merülések akár cousteaui időkig is kitolhatják merülési lehetőségein-
ket. Jómagam 52 vagyok, de szertném Jacques Mester rekordját is megdönteni!

jó, de most nyáron még mennénk hozzád! :)

Jómagam nemsokára töltöm az ötvenet. Ha hasonló történne velem, nagyon szépen, de nyomatékosan kérek mindenkit: 1. senki ne keressen vétkest, hibáztasson bárkit, merülőtársat, vagy bázist, a búvárnak magára kell vigyáznia, ha ott maradok, én vagyok a tökfej. 2. remélem, valami jó kis mély hely lesz, ha egy mód van ne hozzanak ki, szeretek a tengerben. . . szívesen maradok is. . .Ezért költöztem ide.  Üdv a Krk-ről.

:-(