hibrid :)

Ni-MH vagy Li-po akku?

az örökzöldektől nótafa lett

ez erős csúsztatás. tudsz egyetlen példát felmutatni, akinek yellow submarinitise lett?
nyeljed befele csak bátran, az örökzöldtől nem leszel sárga.

Sőt, ne nyelje le a yellow submarine-t, mert erősen mérgező. Sárgaságot okoz.

Mindegy, a lényeg, hogy a yellow submarine-t hagyja az akkumulátoros rádióban

ezt eddig értem, de mi van akkor, ha az ember gyereke citromos ízű fogkrémet használ?
ez esetben kell-e plusz c vitamin bevitel, és ha nehéz vízzel/szívvel veszi be? különös tekinttel, ha a yellow submarine megy az akkumlátoros rádióban.

Ha valaki csak gyereket csinál, az könnyebben van, mintha házat is ugyanakkor épít.

Mennyi időd van, te ebadta?

Akko külgyed lécci.
Az a jó a tudományban, hogy semmi se biztos :-)) Állítólag a múlt héten látták Tutankhamon fáraót jegyet váltani a British Múzeumba, csak álruhában volt...

Akkor mégse részvénytársaság? Mindenesetre a titkári funkcióra mindenképpen igényt tartok, de ez gondolom magától értetődik.

ja, mögvan, eseti bizottság nagy bötűvel tagság

Akarom mondani, klubelnökségi tagság vagy mi is???

Végre egy komoly ember!
Tudod, most jön a "Britt tudósok megmondták...", "felfedezték..." stb. szóval az újabb (általam szerényen mostanában megismert) kutatások szerint, mint mondottam volt, csak 5 éves korig épül be, nem 16-ig, de ezen nem fogunk összeveszni, egyezzünk meg átlagos 10 év körülben. :-) A foltosodás stimmel, aztat én is így tudom, részleteket majd magánban (ha minden igaz 10-én jelenik meg, de fluoridos rész ctr c, és v-vel (muhahah vagy hogy köll by zook) becopyzom neked magánba, ha jó löszöl. (tudod a klubtagság komoly kapocs...)

nehézvíz előállításához akarták használni a németek, de mivel az volt a terv, hogy az atomprogramot kietlepítik i) argentínába, vvagy ii) japánba, így megosztották a készleteket. ami japánba ment volna, az megvan.

pafff!

Majd megborotválom, mielőtt megpuszilod a .....
Jó?

Hm, ha most minden titkomat elárulom, akkor mi szükség lenne rám később?!

Másodrészt viszont Ctrl-C -vel másoltam, Ctrl-V-vel illesztettem be. Te informatikus, te. :))

Harmadrészt: valami kevés közöm mégiscsak akad a dologhoz, éppen ezért kivételesen nem voltam rest és elővettem némi szakirodalmat és mielőtt beírtam volna a hülyeségeket, kicsit ellenőriztem magamat, hogy túl nagy baromság azért mégse legyen.

Negyedrészt: a harmadrészből következően a másodrész csak elméleti pontosítás volt, valójában a kicsike ujjaimmal pötyögtem be az egészet.

Ötödrészt: lehet, hogy allergiás vagyok egyes állatok szőrére?!

Vanek!

Életedben először látszik, hogy értesz valamihez.
Vagy Ctrl-C -vel beollóztad valahonnan?

Ezek szerint ne egyem meg a fogkrémet? Pedig olyan fincsi. :-))

Komolyabban: azért ez a MÉRGEZő kijelentés így egy kicsit erős. A fluor eszenciális nyomelem, azaz kis mennyiségben szüksége van rá a szervezetnek . Nagy mennyiségben vannak káros hatásai, kisebb mértékű "túladagolás" esetén a fogak fluorózisa (a fogzománc foltos lesz, illetve törékennyé válik), súlyosabb esetben a csontok hasonló sérülését (csontfluorózis), törékennyé válását okozhatja. Ami pikánssá teszi a helyzetet (illetve a fluort - praktice fluoridot), hogy a fluorid esetében nagyon kicsi az a mennyiség különbség, ami a szükségest a károstól elválasztja. A fluorbevitel megoszlik az élelmiszer és a víz között. És a helyzet itt bonyolódik, ugyanis egyes élelmiszercsoportok több, mások kevesebb fluoridot tartalmaznak, illetve ugyanazon -de máshol termelt- élelmiszerek is eltérő fluorid tartalmúak lehetnek. Ugyancsak változó az ivóvíz fluorid tartalma is. És ugye ezek szerencsés vagy szerencsétlen kombinációjából igen szélsőséges fluorid beviteli értékek adódhatnak, mind alsó-, mind felső irányba.

A fogvédelemről azt olvastam, hogy kb 16 éves korig szükséges a fluorid bevitel a fogak szempontjából (a maradó fogazat kialakulásának végéig). Továbbá azt, hogy a vér és a vér fluorid koncentrációja (tartós fogyasztás esetén) közel azonos lesz. Ha megszűnik (csökken) a vízzel való fluorbevitel, akkor a szervezetben raktározott fluorid mobilizálódik az egyensúly fenntartása érdekében. Ezért szükséges, hogy legyen elegendő fluor és ezért értek el viszonylag jó prevenciós eredményeket a fogszuvasodás ellen fluorid bevitellel (ivóvízzel, tablettával, fluorozott sóval).

Szóval ilyen peremfeltételek mellett kellene a fluorid bevitelt egy viszonylag szűk sávban tartani. Ami azt jelenti, hogy egyes helyeken a kiegészítő fluorid adagolás, meg magas fluortartalmú fogkrémmel együtt hosszabb távon akár káros lehet, míg másutt kifejezetten szükséges a pótlás. Ezért az ilyen általános kijelentésekkel, hogy "mérgező" óvatosnak illik lenni és nem biztos, hogy mindenkinek érdemes fluormentes fogkrémre hajtani. (Kishazánkban is eltérő az ivóvíz fluorid koncentrációja, és elég szeszélyes térbeli eloszlásban.)

De érdekelne az a könyv és a konkrétumok akár privátban is.

Ja, de olyan kis mennyiségben, hogy pl. Amerikában a csapvízhez adagolt fluor, ("fogvédelem" szempontjából) MÉRGEZő, sőt vizsgálták, hogy a gyerekeknek csak 5 éves korukig épül be a fogzománcba. Viszont ugyanott pl. rá van írva a fogkrémre, hogy (csak emlékezetből idézem): "csak felnőtt jelenlétében szabad gyermeknek használni, ügyelni kell rá, hogy ne nyelje le és nagyon alaposan öblíteni, minden pici maradványt gondosan eltávolítnai"
 
No, ez bizony nem a helyes fogmosás miatti figyelmesség, hanem a mérgezés miatt... Mint tudjuk a gyerkőcök előszeretettel eszik meg a fokrémet. Szal érdemes fluor-mentes (bioboltokban kapható) fogkrémet beszerezni. (Mostanában jelenik majd meg egy könyv, abban konkrétumok is, ha érdekel, majd magánban szívesen írok róla)

Japánba szállították (volna) valami biznisz keretében.

Fluorhoz viszonyítva van egy alapvető eltérés: fluorra kis mennyiségben szüksége van a szervezetnek. Higanyra egyáltalán nem.

Sőt tovább megyek, évtizedek múlva (!) is toxikus az amalgám fogtömésben lévő igen kicsi higany mennyiség is, okozhat, allergiát, meddőséget, szív és érrendszeri betegségeket stb. Nemrég tudtam meg, hogy pl. a fogamzásgátló zselék és tabletták is higanyt tartalmaznak. Nem értek hozzá, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a lassan népbetegségnek számító méhnyakrákhoz is lehet köze (sok más mellett). A folyamatos és lassú kioldódó mérgezés megterheli a májat, az egész szervezetet, mert nem ürül ki, hanem valahol lerakódik, már nemigen emlékszem hol, de mindenesetre erősen mérgező. (Hasonlóan a fluórhoz, de ez már másik téma)

Mellesleg mi a fenének volt a hajón ilyen brutál mennyiségű higany?

Eh, nem mindenhol fejeztem be teljesen a gondolatokat, de így sikerült. :-)

Az atomreaktorokhoz nem értek és atomfegyverem is csak régen volt. Azért tudotommal egy reaktor alapvetően biztonságos, meg úgy tervezik, hogy balhé esetén ne nagyon jöhessen ki semmi, de ha a védőrendszer megsérül, akkor azért némi nemű sugárzás csak fennforoghat. Atomfegyvernél dettó. Atomrobbanni aligha fog (mindegy, hogy szovjet, vagy a naaaaaagy USA), de attol a hasadóanyag az hasadóanyag marad és "piszkos bombaként" még remekül működhet. (Volt ugye néhány atombomba elvesztés, konkrétan semmi baj nem lett belőle - állítólag).

Hogy ez nagyobb gáz lenne-e, mint egy atomcuccos, abban nem vagyok biztos.
A higanyt valóban nem tudják kiszivattyúzni, ugyanis állítólag (én nem számoltam meg ;-) ) 1857 db fémtartályban van, ami már elég szépen elrozsdásodott (5 mm --> 1 mm falvastagság). Gondolom kipecázhatnák darabonként, csak beleőszülnének, amire kész lenne, azért akarnák egyben az egészet (no meg ki tudja még miért).
Amúgy a higany valóban veszélyes, de másképp, mint a radiaktív sugárzás. Ezt azért fel is kell venni, nem elég mellette ácsorogni.

A higany az egyik legveszélyesebb szervetlen mikroszennyező. Néhány mikrogramm/liter koncentrációban már toxikus (nem véletlen használtákfertőtlenítő és gombaölőszerként). Akut és krónikus toxikus hatása is van, a minamata-betegség okozója (ennél az esetnél figyeltek fel először a mikroszennyezők fontosságára). Légző, emésztőrendszeri és idegrendszeri károkat okoz.
Toxikussága a megjelenési formájától függ, az elemi higany kevésbé, az (I) ill (II) vegyértékű formái toxikusabbak, valamint a szerves vegyületei a legtoxikusabbak. Önmagában nem túl mobilis (ez kárelhárítás szempontjából jó), de metileződése esetén a metil-higany már mobilis, az élő szervezetek is főleg ezt a formát veszik fel (ami a legtoxikusabb amúgy). Amúgy pont ez az utóbbi, ami miatt tartanak tőle. Jelenleg néhány hektárnyi üledéket kell csak "tisztítani" (kikotorni, mittudomén), tehát elég jól lokalizált probléma. Ha viszont viszont kilyukadnak a flaskák és kiszabadul a higany, akkor már gázosabb a helyzet. A higany ugyanis remekül bioakkumulálódik, illetve biomagnifikálódik (na ezért nem szabad ott halászni).
És a nagyságrendekről. Noha nem éppen ezek a legfrissebb adatok, de 0,05 ug/L (mikrogramm/liter) higany koncentrációt tartanak a halak szempontjából elfogadhatónak. Hogy demonstratívabb legyen (és ha nem csúsztam el a nullákkal), akkor 1 Tonna higany elvileg 2.000.000.000 m3, azaz 2 km3 vízhez elég, hogy ez a bizonyos 0,05 ug/L előálljon. (2 km3 a Balaton térfogata némi kerekítéssel). Itt nem egy tonna van...

gondolod, hogy minden probléma nélkül átfejthető? mennyi is volt a mélység? 150 m? lehet, hogy nem is olyan nagy durranás a higany? inkább csak a MS sugárhajtómű dokumentációja. legjobb tudomásom szerint nem maradt róla német dokumentáció, az oroszok elvitték a hajtóművet, darabjaira szedték, és lefénymásolták... bár felteszem necces állapotban lehet az is, ami az U-864-ben maradt...

Azért az szerencse, hogy a higany rohadt nehéz, tehát ha odalenn valahogy belekerül egy tárolóba (tartályba, de akár egy "vödörbe"), onnan már könnyű kezelni.
És milyen sok lázmérőt csinálhatnak majd belőle...

ezt a sztorit nem is ismertem. azzal együtt szvsz itt húzósabb a helyzet. bizonyos szempontból probléma lehet a kis mélység, nagyobb gond viszont a rakomány. a helyzet az, hogy amikor arról hallunk, hogy húúú, atomtöltet van a hajón, meg atomreaktor, húúú de veszélyes, akkor azért erről tudni kell, hogy ez eléggé hogy úgy mondjam szemfényvesztéses bikakaka... ezek az eszközök már a szovjet időkben is elég stabilak voltak, az amcsik meg különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak az atomfegyverek sértülékenységének, illetve stabilitásának egy, a '40-es évek végén történt szárazföldi esemnények köszönhetően, khm, khm. ami gáz, az a higany. nem értek ugyan hozzá, meg nem is ismerjük a szitut, de felteszem nem lehet kiszivattyúzni, mint a tankereket - gondolom kis méretű ládákban van -, azokat meg nem lehet könnyű mozgatni, ha tényleg 1 mm falvastagságú rozsdás rekeszekben van. szóval, ez azért egy masszív kihívás lesz, jó lenne valahogy folyamatosan képben lenni a sztriról...

Érdekelni érdekel, több szempontból is, de amire történik valami, úgyis elfelejtem... :-)
De ahogy nézem a Glomar Explorer nem pont ilyenről szól, bár az eredeti sztori valóban hasonlított. Még a darabokra törés kockázatában is. :-)

Nem sekély ehhez a víz? :)

fuhu koma, latom teged erdekel a tema...akkor biztos ismered a Glomar Explorer sztorijat...az is egy erdekes tortenet..lehet, h itt bevalna? :)

Igaz. De ezek a fiúk a Kurszkot is úgy szétfűrészelték, mint egy csövet. Aztán nagyobb  darab is volt egy kicsit és a higanynál "kétesebb" beltartalommal .

Majd beleteszik Tescos szatyorba és úgy hozzák fel.

Medve: nem.
Káplán: nem olyan egyszerű az. A törzs kettétört, bár két közel azonos darabra. Viszont az egyes darabok súlypontja nem igazán ismert. Valamint aggódnak a hegesztések állapotáért, mert a gyártás idején a technológia még nem volt az a csúcs és a hegesztések mentén jobban szét van rohadva az anyag. Persze biztosan megoldjék, de nem olyan egyszerű.
Amúgy a higanyt tartalmazó tartályok fala az eredeti 5mm-ről 1 mm-re rohadt.

A hollandoknak a Kurszk után ez nem okozhat nehézséget.

maga is bújja az árutőzsde indexeket?

Maga bizonyára képzett gondolatolvasó...

Vanek, maga már megint nem a lényeget látja. a lényeg az, hogy le a kalappal a norvégok előtt: bevállalni egy ilyen kölstéges akciót a jövő nemzedékeinek érdekében hihetetlen felelősségtudatról ad tanubizonyságot. (mondjuk a higanyt azé' elég jó áron adják még most is...)

"Ez a párharc, a tengeri hadviselésben az egyetlen olyan eset, amikor bizonyíthatóan egy tengeralattjáró elsüllyesztett egy másikat."

Annyi pontosítással, hogy amikor egy alámerült tengeralattjáró süllyesztett el egy másik alámerült tengeralattjárót.

Legjobb tudomásom szerint egyébként a brit flotta a saját tengeralattjáróit elsősorban tengeralattjáró-vadászatra használta, így a tengeralattjáró általi tengeralattjáró elsüllyesztés még nem igazán egyedi eset.