Szerintem ez az eset a fórum történetének 5 legtanulságosabb és legelgondolkodtatóbb leírásainak egyike. És csak óvatosságból fogalmaztam így, mert az emlékek halványulnak, de ritka az, hogy egy történet egész este a fejemben járjon és még másnap is azon agyaljak és ne bírjam kiverni a fejemből.
Tipikusan tankönyvbe való sztori, mert szinte minden fontos "részterületet" érint az egyéni felkészültségtől és felelősségtől kezdve a bázisok szabályzatáig mindent.

A hajón kellett volna keverni min 40 %-os nitrox-ot és elszipákolni. Akkor nem kellett volna jegyzőkönyvezni sem :))
" Nagyon komoly vége is lehetett volna!" ez érdekes kijelentés. A kihaygott dekónak hosszútávú élettani hatásai is lehetnek.

"Most pedig képzeld magad elé: Csokibarnára sülve egy tengerparton állsz, süt a nap, az ég kék, a tenger hívogatóan nyaldossa a partot, és egy hófehér hajó ringatózik a kikötőben rád várva."

Na, asszem ennek a DM nek is eddig terjed az egész! Nagyon gáz! Nagyon komoly vége is lehetett volna!

Legalább a felszínen elszívták a dekósok a nitroxot??? Vagy ennyi eszük sem volt?

egyébként én is bepánikoltam a múltkor. tulajdonképpen ez jó, most már legalább tudom milyen... nem kellett volna másnaposan levetődni 25-re látótáv nélkül vadiúj környezetben, motorcsónakból (sose bukfenceztem még ki).

csak az volt bennem, hogy de égő vagyok, és ha eldobnám a maszkot és felúsznék az nagyon gáz lenne.... de nem nagyon tudtam pár percig, hogy mi van... csak azt hogy kúúúúrvára rosszul vagyok és be kéne fejezni mert kezdett szűkülni minden... szerencsétlen exemnek szétszorongattam a karját, de nagyon durván... aztán végülis lenn maradtam és megnyugodtam.... de az a pár perc... hát... mindenképpen hasznos volt megtapasztalni.

...csak emiatt a terápia is nehéz... visszaszokni... de mondom muszáj, megpróbálom, így másodszor is szétszorongattam szerencsétlent, 26-ig mertem lemenni egy roncshoz, körbeúszkáltunk, na mondom, most már elég volt, aztán kiderült hogy csak 15 perc telt el :-S ...most már jobb... de fülöp-szigetek = a vörös-tenger ehhez képest fürdőkád nehézségű.

az a baj hogy amíg nem pánikol az ember soha, addig benne lehet, hogy úristen, milyen lesz, ha... ha meg már igen, akkor azért, mert mi van, ha megint... de könnyebb uralkodni rajta ha egy már megvolt :-) deep spec lesz rá a terápia. (vízfóbiára owd volt)

 

pláne hogy 30 m a limit.... deep specilatiyvel meg negyven...

jézusooooom... mi ez... hát ez komoly. igazi kamikaze akció.

Basszus, az emberi hülyeség határtalan! :-0 Hogy lehetnek ekkora marhák felnőtt emberek?! Eleve kerülendő dekóba belecsúszni, de hogy ilyen negyed-fél órás dekóba belecsúszni mindenféle felkészülés nélkül... Azt kell, hogy mondjam, hogy persze marha volt a vezető is, hogy ezt nem vette észre, de a többi búvár is elég hülye volt ha nem tűnt fel nekik. Ha valaki ilyen helyzetbe kerül és megsérül az csak magát okolhatja. Itt, ha valaki belecsúszik dekóba mondjuk a hosszú hétvége első napján pénteken, akkor már csomagolhat is és mehet haza. Ezen a fórumon olvasott storik alapján egyre inkább az az érzésem, hogy Európában és a Közel-Keleten nem tudnak felelősen búvárkodni az európai emberek, vagy nem kapnak elég jó oktatást, nem jók az oktatók, stb. Még Ázsiában sem volt ilyen meredek élményem, pedig merültem egy párszor ott is.

A helyi gájdokat meg ugyebár a szervezők szerződtetik?

Mindkét említett guide helyi erő volt. Az egyik Muhab (aki balesetet szenvedett) a másik Ibrahim. Azt kell mondjam, messze a leggyengébbek voltak, akikkel valaha is merültem. Mindketten.

Nagyon lightosan bántak itt mindennel. És valszeg light guide vezette a merülést is.
Nem lehetett megfelelő a palackok száma sem, hiszen ha nem volt feltöltött palack a hajón, az azt jelentheti, hogy azért nem volt belógatott dekópalack, mert nem volt.
És milyen ostobaság már, hogy ha oxigént szívsz, akkor dekókamrába kell menni? hisz éppen azért szívod, hogy esetleg ne kelljen...
AAmiről Káplán beszél, az meg  nagyon nagy baj.

A magam részéről azt is helytelenítem, hogy a hajón nem volt helyi guide. Persze ez csak az én magánvéleményem. Ugyanis a helyi gájdok - akikhez nekem szerencsém volt, mind  nagy tapasztalatú, jó helyismerettel rendelkező, felelős gondolkodású, kellően óvatos vezetők voltak.
Az meg milyen már, hogy mindenki tapasztaltabb, rutinosabb a csoportban, mint a guide?
És azt is gondolom még, hogy a 30 perces dekóidőért is jól meg kellett dolgozni a korábbi napok mélymerüléseivel.
Hát lehet, hogy érdemes lett volna elővenni a sokat emlegetett táblázatot, és számolgatni egy kicsit merülés előtt.

Az, hogy a dekós búvároknak mind olyan minimális levegőtartaléka maradt, mindegyiküknek személyes, egyéni hibája szerintem. Az, hogy a merülésvezető így "irányította" a merülést és nem kontrollálta a csoportot (sem a mélyen levőket, sem titeket, akik elszakadtatok tőle)- hát ő inkább csak úgy ott volt a vízben, azt hiszem, "vezetésről" nem nagyon lehet beszélni.
A célként kitűzött 45-46 métertől kellene persze talán az elemezgetést kitűzni.

Azért nem bánom, ha majd elemezgetitek a dolgot... Mondjuk mi két napig rágtuk a csontot, hogy mit kellett volna másképp csinálni... És valóban arra jutottunk, hogy a balesethez szinte az összes szereplő sorozatos hibája vezetett...

A felkészületlen hajó, a felkészületlen guide és a felelőtlen, önfeledt búvárok esete.

A két fiút csak aznapra tiltották el, másnap már jöttek az Elphinstone-ra.
 
Ez a balesetes merülés után a Salem Express jött. Több okból nem akartam kihagyni: egyrészt mert régebben is nagyon tetszett az a roncs, másrészt, mert úgy gondoltam, hogy "kutyaharapást szőrével" alapon egy kellemes merüléssel feledtethetem az előző stresszhelyzetet. Ehhez képest borult idő, hullámzás, sötét zaccos víz és áramlás fogadott a Salemnél... Önmagában is élvezhetetlen volt, pláne ilyen felfokozott idegállapotban. Megint bepánikoltam minden ok nélkül, de a merülőtársam nagyon figyelt és segített, végülis végigcsináltuk a merülést. Aznap már nem merültem többet, még este is gyomoridegem volt, de másnap a cápák között már megint jól éreztem magam... :-)))

Nekem a fő problémám nem a balesettel van, hanem a  bázisnak baleset utáni viselkedésével. Saját statisztikájuk óvása érdekében gyakorlatilag megtagadták a balesetet szenvedettek kezelését.

ez tényleg klassz, őszinte írás!!! thanx! Nyilván lehet elemezni, bár aki nem látja a hibákat, annak mindegy. Szerintem nektek is nagy lecke volt, más meg reméljük a ti tapasztalatotokból tanul.  

Ejha, hát ez elég érdekes. Ezt most én sem elemezgetném, mert elemi hibák vannak sorozatban véleményem szerint. A srácokat a félresikerült dekós merülés után letiltották-e legalább 24 órára a merülésről?

Kicsit csodálkozom, hogy nem alkalmaztatok fizikai erőszakot. Elqrnak valamit és azon görcsölnek, hogy jegyzőkönyvezni kell ? A Ti egészségetek másodlagos szempont? Én ragaszkodtam volna hozzá, az  tuti.
A nitrox-os búvár nagyot hibázott, amikor nem tette be a cuccát dekószintre "zsigerből". Pláne , ha DM.

Felmerült az oxigén kérdés, de azt mondta a vezető guide, hogy azt jegyzőkönyvezni kell és mindenképp dekókamrába menni. És ezt nagyon el akarták kerülni.

Amúgy a nitroxosok helyzete valóban érdekes. Én nem voltam valami kommunikatív állapotban, de a merülőtársam megkérdezte dekózás közben az egyiktől, mennyi levegője van. 30 bar volt, a másikat nem kérdezte, mert épp a dekóbójával babrált, de úgy gondolta, neki sem lehet nagyon több, és ennyivel semmire sem megyünk. Később kiderült, hogy 70 barral jött ki. Ha csak annyit tesz, hogy bennhagyja a tankját a zodiacban és lelógatjuk a többieknek, már megoldottuk volna a problémát. Ez a fiú divemaster és pontosan átlátta a helyzetet, tulajdonképpen nem tudom, miért nem tette meg. Beszéltünk a dologról, ő sem talált rá magyarázatot. Nyilván nem mindig jut a legjobb megoldás az ember eszébe...

Pedig inkább Te elemezd, vagy valaki más hozzáértő, mintsem én kezdjek belepicsogni.
Mindenesetre elgondolkoztat a dolog, hogy akarok-e én "advanced" búvár lenni, vagy teljesen felesleges és maradjak inkább szájbúvár?!

Egy kérdést azonban nem bírok megállni. Miféle megivott sóoldat képes "lekötni" a nitrogént?!

Mindenesetre köszönöm az esetleírást én is.

Meredek. Nem volt a hajón oxigén ? A korábban kiment 2 nitrox-os búvár palackját fel lehetett volna tölteni és belógatni a dekószintre..... Arra a sóoldatra azért kiváncsi vagyok.

Most nem elemezném a történteket, de komolyan köszönöm, hogy leírtad.

Most akkor elmesélem azt a merülést, amelyiken a hét résztvevőből öten üresre szívtuk a palackot - beleértve a guidot is - és ebből hárman nem tudták befejezni a dekózást...

Márcsak azért is, mert a repülőn már azt hallottuk vissza saját merülésünkről, hogy 50 alá csúsztunk, gondolom a mélység azóta csak növekedett ;-)))

Abu Khafan, jó kis fal, a zátony végén nagy platóval. Zodiakkal vittek ki, eredetileg drift lett volna, de elég gyenge volt az áramlás. A guid egy nagyon kezdő fiatal srác, aki ráadásul egy autóbaleset miatt 8 hónapot kihagyott és mi voltunk az első csoportja. Hat búvár merült, ebből ketten nitroxxal, négyen levegővel mentünk. Viszonylag tapasztalt búvárok, köztük két divemaster. A terv az volt, hogy lemegyünk 30-ig, aztán sodródunk a platóig, majd a zátony mellett a plató fölött visszaúszunk a hajóra, vagy ha erős az áramlás, egy védett helyen megvárjuk a zodiákot.

Beugrás után gyorsan haladtunk lefelé, a két nitroxos megállt 30-on, a többiek a guide vezetésével tovább... Én megálltam 39-en, ők négyen lecsúsztak 43-46 m közé. Látszólag mind jól volt, élvezték a mélységet és hogy a guide nem húzza felfelé őket. Igen ám, de percek múlva sem indultak felfelé. Végül mégis feljebb jöttek, és felmentünk 30-ra a nitroxosok mellé. Közben láttam, hogy elérjük a platót, és ahelyett, hogy fordulnánk fölötte, az oldalában úszunk tovább. A mélyebben lévő guide nyilván nem vette észre, hogy már a plató oldalában vagyunk. Bemutattam a guide-nak a 100, majd 80 bart, meg 15 perc dekót és próbáltam jelezni, hogy fejezzük be a merülést és induljunk fel. Erre nekiállt nyugtatgatni, hogy minden OK, és jelzett, hogy induljunk el a plató felett a hajó felé. Csakhogy a reef akkor már nem látszott, és a hajóhoz közel 180 fokot kellett volna fordulni, de mi csak 90-et fordultunk, vagyis elindultunk keresztbe a platón, még mindig 20-25 m mélyen és nem emelkedtünk.

Ez volt az a pillanat, amikor úgy döntöttem, hogy ez a a fiú többet nekem nem dumál. Azonnal megkezdtem a felemelkedést, aztán jeleztem a merülőtársamnak, hogy nézzen rá a kompjuterére és induljon felfelé, de gyorsan. Képbe volt, feljött hozzám és együtt felemelkedtünk 5 m-re. Ekkor nekem 70 barom volt és 18 perc dekó (Suunto), a merülőtársamnak 60 bar és 16 perc dekó (Oceanic). Már a nitroxosok is feljöttek dekózni, a guide meg a másik két fiú tovább úszott 20-25 m-en. Fenn volt egy kis áramlás, így lassan távolodtunk tőlük, és ösztönösen pedálozni kezdtünk, hogy felettük maradjunk.

Ekkor a folyamatos idegeskedés átment nálam pánikba. Még sosem voltam víz alatt pánikhelyzetben, most megtudtam milyen. Érdekes módon nem magunk miatt aggódtam, hiszen már megoldódott a helyzetünk, hanem az alattunk lévő két jó barátunk miatt. Nyilvánvaló volt, hogy kevesebb levegőjük és több dekóidejük volt, és nem készültek felfelé, úszkáltak, fényképezgettek, a guide meg csak úgy kisérgette őket. Lepergett a szemem előtt, hogy hamarosan elfogy a levegőjük, és semmit nem tudunk tenni értük, még arra sincs esélyünk, hogy legalább felhozzuk őket. Ahogy ez ilyenkor van, nagyon elkezdtem kapkodni a levegőt, már folyamatos légszomjam volt, sőt a mélységet is csak úgy-ahogy tudtam tartani folyamatosan lefelé pedálozva. Legszívesebben fellőttem volna magam levegőért, és nagyon erősen kellett kontrollálnom magam, nehogy megtegyem, és valahogy lenn maradjak... Kicsit lemaradtam a merülőtársamtól, észre is vette és hátranézett. Azt mondta, rögtön látta, hogy bajban vagyok, nagyon erősen pedáloztam, hatalmas buborékfelhőben. Intettem, hogy jöjjön oda, mert rosszul vagyok. Ahogy tanítják, amikor megkapaszkodtam benne, rögtön jobban lettem és rendezni tudtam a légzésemet is. Megbeszéltük, hogy nem pedálozunk tovább, mert nagyon sok levegő elment és bár ő is aggódott a többiek miatt, nyugtatgatott, hogy úgysem tehetünk semmit. Aztán szépen összekapaszkodva dekóztunk tovább.

Valami felsőbb sugallatra a guide egyszer csak felnézett ránk, és érdeklődött, hogy jól vagyunk-e. Hihetelen, de még ő kérdezte... Azonnal elkezdtünk mindketten mutogatni neki, hogy nézze már meg a műszereit, és jöjjenek fel. Szerencsére engedelmeskedett, megnézte a nyomásmérőjét és észbe kapott, összeszedte a két srácot és amilyen gyorsan csak lehetett, feljöttek hozzánk. A két fiúnak 30, illetve 39 perc dekóideje volt, a guide nem mutatta meg, mindhárman 50 bar alatt voltak.

Amikor felértek, a guide ellenőrzött minket, és amikor látta, hogy alig 20 barom van és vagy 10 perc dekóm, előzékenyen odanyújtotta az octopuszát. Egy úriember, komolyan mondom. Persze úrinő módjára elutasítottam... Az utolsó percekben már gyakorlatilag nullán állt a nyomásmérőm, de még jött a levegő. A merülőtársam előbb végzett, de megvárt lenn, már neki sem volt szinte semmi a tankjában. Felmentünk a zodiacba, a guide felkisért, kérdeztük, hozzunk-e palackot. Azt mondta, arra nincs idő, várjuk meg őket, majd a hajón rendezzük a dolgot. Hihetetlen, de azzal a néhány bárral annyit dekóztak, hogy mire mindhármuk tankja kiürült, az egyik fiúnak csak 2 perc, a másiknak 11 perc dekóideje maradt.

A korábban kivitt két nitroxos már jelezte a hajón, hogy baj lesz, de senki nem reagált. Amikor kimentünk, és elmondtuk a másik guide-nak, hogy mi történt, akkor kezdődött meg a nagy tanakodás, hogy mi legyen. Kiderült, hogy nincs feltöltött tartalék palack, így nem tudnak azonnal a hajó alá menni és befejezni a merülést. Egy töltőfej volt, az egyik srác palackját azonnal tölteni kezdték, a másik átszerelt egy olyan palackra, amiben az előző merülésből maradt 80 bar. A fenti guide a saját maradék levegővel lekisérte őket, persze már rengeteg idő elment, a kompjuterek letiltottak... A dekókamrát meg akarták úszni, ezért döntöttek a veszélyes nedves rekompresszió mellett, 5 méteren 30 percet voltak lenn. A balesetet szenvedett guiddal nem törődtek... Aztán mindannyian kaptak inni valami sóoldatot, ami állítólag leköti a nitrogént és másnapig folyamatosan figyeltük őket...

OK, nekem nem gond, csak meg voltam lepődve, hogy valahol úgy tanítják és gondoltam megkérdezem mielőtt véleményt mondok róla, de nekem nem szimpi.

ezt én sem tudom elképzelni...ha szemből megcsinálja valaki ezt a hókuszpókuszt, azt mondom ügyes, mert így alapvetően semmi nem áll kézre

Sisin én is hátulról tanultam anno. He belegondolsz a felhozatalnál ha szemből csinálod valahogy, akkor a felszínen ... forgólódsz? Mert ha hátulról vagy, már rögtön pozicíóban is érkezel a felszínre a további mentéshez.

Hagyd a fenébe. Ha tudod hátulról, mi a csodának görcsölnél szemből. Ha eszméletlen elkapod és viszed ahogy tudod.

Az egészet szemből. Itt csak azt nem értem, hogy szemből hogyan lehet megtartani valakinek a fejét meg abban a regulátort plusz még az egész testet úgy ahogy van. Tehát a bal kezeddel tartod a regulátort a szájában (hogyan? belenyomod az arcába?) a jobbal meg mondjuk kezeled az inflátort. OK, de akkor hogyan tartod a testet? Valahogy nem tudom elképzelni ezt a szitut, de ha mégis így van akkor javítsatok ki.

Éspedig ő hogy tanulta?

Egy érdekes dolgot hallottam a hétvégén és kíváncsi lennék a véleményetekre. A mentőbúvár kurzusról van szó, azon belül is arról a részről, ahol egy eszméletlen búvárt kell felhozni a felszínre. Én nagyon másképpen tanultam, mint ahogy most hallottam. Amikor én tanultam a következő volt az eljárás:
- búvárt hátulról megfogjuk mégpedig a következő képpen
- jobb kézzel a sérült búvár jobb karja alá nyúlunk, majd innen tartjuk a szájában a regulátort (ha benne van)
- ezt azért csináljuk így, mert így egy karral tartjuk a búvárt, a fejét és a regulárt
- a bal karunkkal pedig szabályozzuk a sérült inflátorát.
Ezt először a PADI kurzuson, majd később a GUE kurzuson is így tanultam, de most valaki tök másként tanulta és nem tudom miért. Más rendszerekben ez hogy megy?

Tisztázzuk! Pepita Ofélia nem volt meg (még)!

Szegénykém, rendet akar csinálni...
Ilyen elszabadult csorda közepette...

Ugorgyá. Számolok: egy, kettő, hááápolóóó....

Okés.
Tigger megugrotta Pepita Oféliát, mert szégyen, hogy már csak neki nem volt meg (közben Fülig Jimmy komor árnya leste őket egy szellőztetőkűrtő árnyékában...)

Vettem a zadást, Főnyök!:-)

Ugorgyunk.:)

Utóbbi, bár még nem volt (meg)!:-D

Az egész édesvízzel indult oszt mi lett belőlle!:-SD

Teli butéliával, vagy Pepita Oféliával veszéJesebb merülni?!

A laposüveg nem az enyém volt.
Nem velem történt.
Én csak leírtam az esetet.

Miért nem szoktad kiüríteni? Aztán teli butéliával merülsz mégis? De miért nem iszod meg? Ha megiszod akkor öszzeroppan. Szóval ha nem nagyon lapos a lapos üveged akkor te nem is iszol és kész.

Igen, vissza már kifosztottuk Kajiró dutyi-fríjét, úgy vélem!:-)

A bárni azért erős! De mijután megsétáltattak a DunaNílus partján kissé, kénytelen vótam keresni egy kricsmót nekiek!
A selytem után "," dukál!

Nem igazán. Az még csak arrfeléje volt irányban.
Persze mink nem vagyunk vállogatóssak.

Külömben, ha jól selytem akkor nektek már bármi jó lett volna.

Találol Te, nem féltelek! Emlékszel még a nevére?
Különben egész jó volt, ott és akkor, nem?

No de kit lehetne még rávenni, hogy olyan jófajta ánizsos szörnyedvényt igyon?

Már nem kell, hiszen ott van, kb. öt percre a Midan Tahrírtól, nem? Ha nem találod, hívj fel!:-D

Hogy fox te hiányozni jövő pénteken...
Kivel fogjuk megkeresni az éjszaka is nyitvatartó italboltot Kairóban???

Igen, az ártalmas (a palackra), ha üres...igaz, az meg a használójára, ha nem az! Ha meg leviszi, de nem használja, akkor minek viszi le?.-D

Még a feltételezés is sértő.
Egy figyelmetlen kolléga volt...