de akko még nem vót, wazze.
Azóta mán olvastam. Te kis opportunista.

de ott van, bibibá!

Nincs is ott a hsz-od!!!!

Ne de miért is kellene korlátok közé szorítani a szárnyaló képzeletet meg a hozzászólásokat?
Ha itt jut eszlébe valakinek valamivel kapcsolatban egy okos (vagy kevésbé okos) hsz, hadd írja már le itt.

Különben is, tegnap egy ideig azt hittem, a Star Wars topicban vagyok. Na és?

Figyelem! Aki kivancsi a valaszomra Thomasbuvar hsz-ere, az menjen at a vizalatti fotozasba. A tobbiek majszoljak tovabb a szendvicset de ne feledjek: a legatlagosabb szalamis zsomlevel is csodakat tehet egy keves majonez! 

Értem, átraktam!

Kicsit alátámasztom a saját példámon, amit írtál. Az első túrán, mikor gép volt a kezemben, hazahoztam vagy 500 gagyi képet és igen büszkén mutogattam. (Még a család is elbóbiskolt rajtuk, volt aki hangosan horkolt)
Ahogy jöttek a túrák, egyre kevesebb kép ment át a rostán, sőt egyre gyakoribbak lettek az olyan merülések, ahol nálam volt ugyan a gép, de egyet sem fényképeztem. Legutobbi szafarit követően miután levállogattam a nem túl sok képet, megállapítottam, hogy 4 db elfogadhatót és 0 jó képet sikerült készítenem :-( Ha ez így folytatódik, én is elérem a 10 merülésből 1 jó kép arányt. Persze még itt is csak én mondom rá, hogy jó és nem Te! :-)

ugy, hogy ön szabalyoz? van ahol ugy szoktak, hogy "forum moved to..." szoval szerintem ez admin dolga, ilyenkor atpakolhatnad a folyamot a relevans forumba. bááááár nemtom hogy ilyen szedett-vedett toldozott-foltozott motor kepes e erre, ja, felejtsd el :D

És milyen jó lett volna, ha ez a fotós fórumon történik és nem a CSIGÁSON! Eh ....
Valahogy kéne szabályozni ezt, mert keverednek a témák és később meg marha nehéz lesz megtalálni egy-egy érdekesebb szócsatát így. Mondjuk önszabályozás lenne a legjobb megoldás.

Ne érts velem egyet, olyan jó volt vitatkozni!

:-) dehogynem! nemes egyszerűséggel elalszom...:-)

No de kedves Leila, mint már mondtam, egy eldobott rohamkés csodákat tud művelni, ha súrolj az arcot...

Mert te érzelmi alapokat is beleviszel a képgyűjtésbe, vagy azért mert te is láttad vagy mert valamlyik kedves ismerősöd csinálta,  már megtartod a képet. De amikor az embernek 25 polip felvétele lesz akkor már lehet, hogy nem rakja be 26.-ként a jajdeédesmiisvanrajta felvételét az albumba, hanem azt mondja: vége, most már csak valami különlegeset akarok, valami egyedit! Pont Zook kollegával (kollega! Mióta vagyok én .....) beszélgettünk,múltkor arról, hogy még azoknál a fotósoknál is, akik próbálják ezt komolyan venni, meg kell várni, hogy azt a bizonyos  köröket  lefussák: azaz meglegyen már mindenről (na jó majdnem mindenről)  a fotó,  rossz kevésbé rossz, netalán néhány jó is, aztán  jöhet az igazi munka, mégegyszer megfotózni a témákat de már igényesen.  Az ember egy idő múlva tényleg nem akar még egy unalmas képet az albumba. Én 7 éve fotózok a víz alatt és kb 300 képem van. Van akinek egy év alatt 2000 gyűlt össze és állítja, hogy jók (Submarinbam nyilatkozta valaki magáról a portfoliójában), pedig hát nem. (nekem sem 100%-os mind a 300 képem, talán van 50 egész jóm, több mint 500 merülésre). Amikor az ismerősöknek mutatja az ember a képeket, akkor sem lehet lefárazstani őket több száz csak számodra érdekes képpel, mert elunják. Kevés, de ütős képek kellenek. Vagy neked nemszokott uncsi lenni, amikor végig kell nézned, hogy Béla és Gizi a fa alatt, Béla és Gizi a templom elött, Béla és Gizi az étterem elött stb.....A 28. túra fotói a polippal már nem lesz ujdonság. De egy szépen komponált képre mindig szivesen fog nézni az ember.

Egyetlenegy szolid néven futok, hála Bunny bácsi DC admin segítő kezeinek. (Megjegyzem, tegnap volt azarabdémon névnap. Nagy és drága ajándékokat elfogadok)
ui. Még mindig nem vagyok túl a kávén, így csak óvatosan kóstolgassatok, mert lesújtok.

Mi a teljes amerikában is még csak álmodott tolerancia híve vagyunk. Nem rekeszthetjük ki a skizofréneket :)

Szeretném, ha azarabdémont (minden tiszletem, szeretetem, és a hsz-ival való mélységes egyetértésem kinyílvánítása mellett) diszkvalifikálnánk, mert két néven is fut a fórumon. Legjobb lenne azpnnal, mert akkor holnap sírhatna a vállamon.
Uff.

U.i.: neked velem együtt emlékképeid vannak, de néhányan ezzel foglalkoznak, tehát ők alkotnak, és egy alkotásban mások a kritériumok.

Pálinkás jó reggelt! 

Roppant dekoratív jelenségek a Miss Universe versenyzői: kisminkelt, kifodrászolt, pózolós-mosolygós csodák, egy adott nap adott estéjén. Egy egész országnak folyik a nyála és csodálja őket ... és tényleg ezen csodák közül az egyik nyeri a versenyt.

De én sokkal inkább Vasmacska nézetét osztom: a maga természetességében legyen szép valami. 
Én szeretem, ha a tenger kék (!). Ha a tenger néha fémesen, homályosan, sejtelmesen, ijesztően kék. És ezt a kékséget nem javítanám ki az emlékképeimen, csak azért, hogy harmonikus színeket kapjak.

ui. Nem vagyok fotós.
ui.ui. Nincs jó ízlésem.
ui.ui.ui. Még a kávé előtt vagyok.
ui.ui.ui.ui. A nevem Very Dangerous Arabdémon. :)

Egyetértek. Az 5. pont az a "megörökítő fotós" akinek a képeit szivesen nézegetjük. Ha ehhez órákat hasal a polipfészek előtt, akkor éppen arra  a megörökítendő pillanatra vár. És ha elcsípte, akkor mi fénykép fogyasztók örülünk, mert látunk egy igen szép képet, amit elmentünk a saját könyvtárunkba, és azt mondjuk ez igen! ( de én odateszem azt a fényképet is, amin a fotós meglátta és lefotózta az aljzaton rejtőzködő polipot, mert az meg attól érdekes, hogy alig észrevehető... nekem...az egyedi különösön ízlésű, nem szakértőnek..:-)))

Sztem ez jobb kép, mint amit versenyeztetsz. Sokkal érdekesebb. Egy jól álcázott csiga, semmi feltünősködés. Bár ezen is egy kicsit túl középen van a téma (ahogy itt a nagymenőktől már megtanultuk :-)))

1. Ezért van, hogy komolyabb versenyeken nem bízzák a döntést csak a szakértőkre.
2. "A fénykép a valóság lenyomata" -írod. Ugye egyetértünk abban, hogy a művészet pedig túllép ezen. Ugye Dali is azért jó, mert nem a valóságot örökíti meg, hanem benne van a  művész  látásmódja is. 
3. Kétféleképpen lehet fótozni vagy két féle módja van a jó kép készítésének. Vannak akik megrendezik a megálmodott képet (ld. fotósbácsi a műteremben) és vannak akik kivárják. Akik kivárják, azok kinézik adott esetben a helyszínt, hogy hol képzelik el a fotót és megvárják amíg  odatéved  az  adott állat. Ehhez több idő kell, mert nem elég meglátni a polipot és a sziklánál hasalni, hanem a megfelelő helyszinen kell találni polipot és megvárni amíg jó pozícióba kerül.
4. A te leirásod alapján a nehezebb munkát a lelkes megörőkítő fotósok végzik, pedig ez nem így van.
5. Visszatérve még mindig a polipodra. Igazad van, kék hátteres kép polippal? Brrrr! De egy bemozdult azaz elmosodott háttér egy kilövő polippal! Az igen! Az fotó! És azt nem is könnyű megcsinálni. Próbáld tovább gondolni a homogén hátteret, fantáziát vinni a képekbe!
6. A jégmadár hamisítvány, az egyértelműen bebizonyosodott. Előkerült még kép ahol a madár ugyanabban a pozícióban van, de a viz csobbanása már nem.

A fénykép az adott pillanat lenyomata kell, hogy legyen, ha plakátszerű, beállított, homogén háttér elé terelt akármi van a képen, akkor az már nem az a valós pillanat, amit én szeretnék látni. Ezért útálom a beállított arcképeket, nem  a szivem csücske a sorba állított, szépen mosolygó család, viszont szeretem azt az elkapott pillanatot, ami jellemző arra az egyedre, amit megörökít a fénykép. Én ezért nem szeretem a fotósokat, akik újra kezet fogatnak a csapatkapitányokkal, átadatják a díjat, vagy újra meggyújtatják a szülinapi tortán a gyertyákat... a fotózás a pillanat csapdába ejtése. Ha elmúlt, akkor vége, és ha lemaradt róla a fotós, akkor neki meg a fotós névnekl annyi... A jó fotós képes ezt a valós pillanatot megfogni. 
A polip is akkor igazán elkapott pillanatban fotózott lény, amikor az aljzaton a kövek között, beolvad a háttérbe. Amikor úszik a nagy kéksében akkor persze akárki észre veheti, akinek van szeme. Az, hogy persze ehhez oda kell hasalni a kövek közé, és figyelni, az vele jár. De nekem többet mond egy "zavaros háttér" előtt, valós környezetében megmutatkozó élőlény, mint a szépen komponált,  homogén háttér elé áthelyezett csikóhal portré. A szememet kimeresztgettem amí megláttam az a fránya csikóhalat ott a nagy kő alatti füvek mellett, és nem volt homogén háttér mögötte.  Egyedi véleményem szerint a fénykép a valóság lenyomata, ami általában nem tökéletes, és nem poszter-szerű. Persze szivesen nézegetem én is a nagy, emlegetett éas egéyb más, általunk nagyon kedvelt honlapokon lévő képeket, pl Eric Cheng fotóit, de nekem többet mondanak Edka balinéz pillanatai, vagy mne mexikói képei, mert tudom, hogy az valódi, az úgy volt, olyan volt, és nem beállítás, photoshop és egyéb bolsevista machináció eredményeként tökéletesebb a valóságnál. :-) Lásd: milyen ciki volt a jégmadár eset is...pedig az a kép maga volt a tökély. Csak nem volt igaz. Állítólag. 
És hozzászólni is azért mertem itt, mert ez nem a hivatalos fotós fórum. Ott csak akkor zongorázok közbe, ha nem szakmai kérdésekről van szó. Mert ahhoz nem értek. Én csak nézek, és ami tetszik tetszik, ami nem, az nem. És most pedig szavazni fogok:-)))

Értem én, hogyne érteném, csak ha művészi igénnyel lép föl az ember, akkor a képtárban a Balinéz pillanatok... képeimet most pl. mindjárt törölni is lehetne. Pedig úgy éreztem, hogy ahhoz képest, hogy azon az úton kezdtem fotózni, elég jók lettek, ill. a régebb óta fotózóknak sem jobbak sokszor a képei. Igaz, az nem fotósverseny, mégcsak amatőr szinten sem. Valahogy nekem az igazság középütt van, azaz igenis nem adom oda annak az örömét, hogy megörökítem amit látok és aztán utána tudok olvasni arról a lényról. És nem a fotóm szépségét, beállítását, kompozícióját, hátterét, hanem az élőlény szépségét csodálhatom meg. A mostani csigáknál is jobban lenyűgözött néha a csiga szépsége, különlegessége, mint a kompozíció, mégha nem vitatom is annak is a szépségét.
Régi tapasztalat, hogyha az ember fotóz, kevéssé van jelen a pillanatban, a tájban, az élményben.... na, hogy evvel  mit akartam mondani, most már én sem tudom...:-)), mert közben megzavartak...

Üdv a való világban...

Sajnos ez egy technikai sport. A DSLR, a különböző portok, objektívek, a manuális beállítás lehetősége előfeltétele az olyan kép elkészítéséhez, amit nem csak odahaza a családnak, kollegáknak, vagy nem hivatásos közönségnek akar az ember megmutatni. Kb 400 000 Ft kell az alaphoz is, aztán meg a csillagos ég, de azért kb 2 millióból már igen jó cuccot lehet összerakni.

Vigasztaljon az a tudat, hogy a videónál ennél sokkalta nagyobb az ugrás az amatőr és a profi világ eszközei között. Ha én tovább akarok lépni videóban a meglevő félprofi cuccról, akkor kb. 10-15 milliót kéne beruháznom. S míg egy jó fotót relative könnyen el lehet adni egy magazinnak (akár külföldön is), addig olyan videót készíteni, amit pl. a Discovery levetítene, igen nehéz.

Ugyanakkor, ha már Bumbit emlegettétek, emlékszem egy kedves tavalyi jelentre Eilatban: találkoztunk egy kedves helyi csajjal a fotósversenyen, akinél egy D80 volt. Épp nézegettük a magyar NatGeó azon számát, ahol a PNG fotók voltak. A kollegnő természetesen odáig volt, s mondta, hát igen, D200 meg Subal tok... Neki csak D80-a van ikelite tokban. Aztán Bumbi megmutatta neki képaláírást: a képek D80-al készültek... Szóval az ezópuszi mese lényege: ha a tehetsége, tudás megvan, akkor egy belépő színtű DSLR is magazinfotót tud csinálni: a megfelelő kézben. De nagy általánosságban egy digikompakt hiába van a legagyobbak kezében, egyszerűen technikailag nem ér fel a szükséges tudáshoz.


Szerintem egy idő után - ha az ember kapott visszaigazolást arról, hogy most már a gép minősége s nem a saját tudása-tehetsége akadályozza a továbblépésben, akkor dönteni kell: ez csak szórakozás, vagy több annál. Amikor a népek manapság könnyen kapnak részletre bármit, vagy akár szabadfelhasználású hitel, ha épp nincs meg a kellő pénz (ami sosincs meg persze), akkor az anyagi része - talán - még megoldható.
 S nem kell D2x, elegendő lehet a D80 is...

Ja igen: amit a Sötét Nagyúr mondott: bújni a képtárakat a neten (vagy nézni a filmeket), eljárni kiállításokra, fotózással foglalkozó szakkönyveket olvasni (pl. NatGeo könyvek, vagy Freeman könyve), persze némi angol nem árt hozzá. Elmenni Bumbi-féle tanfolyamra, ami nagyon hasznos tud lenni... Nekem nagyon sokat számított az, hogy tavaly esténként a nagyfőnök időnként ránézett a tévére, amin a kamera felvételei mentek, s mondta, hol lehetne javítani, miért nem jó a kép stb. Ez egy tanfolyamon éppúgy megvan.

Szóval, nem könnyű. (Azt sem könnyű belátni, ha szeretném csinálni, de nem megy úgy, ahogy szeretném.
 Természetesen itt erről szó sincs:-))

Egyébként csigafotókban (is) gyenge vagyok, de ha nem ezt küldtem volna, akkor talán őt:

Szerintem aki itt van, képet küld, olvassa az elemzéseket, az el is töpreng a dolgokon. Persze mindenki más, mindenki máshogy éli meg a kritikát/dícséretet. A "mind rossz", "90% érdektelen" vagy hasonló vélemények nem mondanak semmit, és az is lehet, hogy azt a maradék tíz százalékot is elkedvetleníti, akit a véleményező egyébként jobbnak tart.
Az első lépés valahol ott van, hogy a homályos, életlen képeket elkezded törölgetni, bármi is van rajta... Eddig is el kell jutni, pedig a kezdet kezdetén az olyanokat is megtartottam. (Gondolom, mások is.) A galéria olyan, amilyen de ebből a szempontból (is) egy kis mérce: "azért kivehetetlen képeket már csak nem küldök, legközelebb igyekszem ügyesebb lenni, vajon nekik hogy sikerül?"
Én magam is inkább csak böcsületből küldtem képet, de a továbbiakban csak akkor szeretnék, ha van valami, ami valóban érdekes. (És az alatt nem csak fotográfiai szempontokat értek, hanem érdekes fajt, szituációt is, még ha a fotó nem is annyira perfekt.)

pontosan a lehangolas a celja (na jo ez kicsit eros) de a kovetkezo a helyzet (amit irok sajat erzesek): hogyha van egy kep amit te szeretsz ilyen-olyan okbol az meg nem eleg ahhoz hogy jo kep legyen - ellenben eleg ahhoz hogy ne vedd eszre a hianyossagait es azt mond: igen kicsit kusza, igen kicsit homaly de milyen jo volt az allatot fotozni meg mittomen. es ezennel huss, ennyi volt a kep. amikor engem valaki verbe fikaz (analog v archi tokeletes alanyok ehhez a muvelethez :) akkor viszont ugy beleeg a kep a fejembe, azzal egyutt, h altalaban 1, rajovok hogy lehetne mashogy 2, elmondjak hogy lenne jobb 3, albumokban utananezek ki mit hogy es rogton ott a maradando emlek a fejemben, menni vissza, megcsinalni megint, figyelni arra amire eddig nem, stb. csak nagyon nehez ezt megszokni (nekem meg nem sikerult :) de ebbol lehet epitkezni...

Ilyen képek után nem tudom megmutatom-e valaha itt a fórumon amiket fotóztam. Egyszerre felemelő érzés látni a fotót és ugyanakkor lehangoló, hogy ilyet sosem tudok az én masinámmal csinálni.

Ó erről jut eszembe, bár ez inkább általános téma, kivezetném innen a csigából ...

...de sokkal kevesbbe, mint pl domeport nelkul!

Mivel az Ikelite tokok áznak a dómporttal, mint az köztudott....

Az eredeti Csillagok Háborúja könyv kezdődik így, a filmben sosem hangzott el. Ott ugye úgy kezdődik: Long time ago in a galaxy far far away....

Á, tudom én, hogy ehez a díszes társasághoz csak nikon géppel lehet csatlakozni, és a subal tok is erősen javallott :) Úgyhogy, nem csatlakozom a sötét oldalhoz (apám), ááááááá placcs.

Ha tényleg Leia mondta, nem lehet az 1-2-3, akkor még nem is élt ... hű, de offtopic ez itten ...

na itt is kibujt a szog a zsakbol: minden fajta esztetikatol tavol allonak bizonyultal azzal, hogy az 1-2-3-bol ideztel...na jo a 3 mar majdnem sotet, de...na mindegy. plüss digilog maximum :)

Bunny még csatlakozhatsz a sötét oldalhoz! De akkor sokkal kritikusabbnak kell lenned! Vagy maradhatsz örökre Hunny Bunny!
"A lehető legrosszabb helyen, a lehető legrosszabbkor éltek. Nem csoda ha hőssé lettek." Princess Leia Organa, az Alderaan szenátora.

Túl sok darth lesz itt, mi az ti lesztek a shit-ek lovagjai? ;-D (bocs)

haat, ja, igazabol espen maga a csoda...nem igaz, darth akarmiis?

Ez a kép maga a csoda!!

Az átlós elrendezésre is figyeljünk, a homogén környezet mellett! Plusz a fűszál sötétebb mint a csiga, szintén nem zavaró momentum, sőt a mély zöld színével még harmonikusabbá teszi a képet.

Itt az Espen felvétel:

Én is értékelem, hogy részt vesznek. Értékelem, hogy érdekli őket a fotózás és pláne a víz alatti! Szavaztam is mindig, gratuláltam a győztesnek,mert voltak tényleg olyan képek amik előre mutattak, kicsit vagy jobban kitűntek az átlagos közül. A digitális technika fantasztikus találmány. Míg mi kisérleteztünk diával, kipróbáltunk új dolgokat, és mire megnézhettük az eredményt (néha csak 2-3 hét múlva itthon!) már nem is emlékeztünk, hogy is készült a kép. Lassan lehetett csak előre haladni. Bumbi komplett naplót vezetett, mindent felírt és így tanult. Nem véletlen, hogy ő a legjobb itthon. (de fájt ezt leírni).
De azért amikor valaki megkérdőjelezi, hogy miért írom azt, hogy a homogén háttér fontos, kénytelenek vagyok leírni, hogy miért. Nem írhatom azt, hogy igaza van, a zavaros kép a jó, mert ilyet term fotós, de még sajtó fotós sem mond. (Természetesen mint írtam, ez is ökölszabály csak, át lehet hágni ha annak oka van)
A fotóimat úgy készítem, hogy csak azt az állatot fotózom le ami jó pozícióban van. Van egy elképzelésem a képről, hogy nézzen ki, és megpróbálom azt megkomponálni. Az elötte-utána képeim ugyanolyanok mint a kész kép, csak lehet hogy nem éles, rossz helyen van az élesség, elfordul stb.. , de a környezetet próbálom változatlanul hagyni. Sok egyforma kép után is lesz egy legjobb, ahol jobban csillan a szeme a halnak, érdekesebb-kifejezőbb "arcot" vág stb.. Kis piszkálókkal lehet látni manapság a makrofotósokat, amivel nem kardélre hányják ezeket az állatokat, hanem óvatosan arrébb terelgetik őket, hogy pozícióban maradjanak. Sok trükkje van a jó fotónak, de ami talán a legfontosabb: sok képet kell megnézni. Tehát pl.: Vasmacskának (és persze a többieknek is) ajánlom, hogy ne fogadja el tőlem a homogén hátteret, de ne is hagyatkozzon a saját véleményére, hanem nézzen körül az interneten -lehetőleg színvonalas helyeken- pl a naturArt honlapján, és elemezze a képeket, homogenitás szempontjából. Ezekből jól lehet tanulni. A Bumbi fejében több -más búvárfotós- száz vagy ezer képe is van, amiből táplálkozik az ő művészete. (hogy miket írok le!) Csak azért példálozók Bumbival, mert talán őt fogadjátok el legjobban, mint etalont.
Tehát továbbra is próbálkozzunk alkotni és fejlődni, vitatkozni és nem csak kattogtatni, ahogy elche írta. És ehhez sajnos kell a kritika is. Ne a családra hagyatkozzunk a képértékelésnél.Hallgassuk meg az elismerő szavakat, de magunkban már tervezzük meg, hogy fogjuk újra sokkal jobban megcsinálni a képet. Én már tervezem a szeptemberi csigavadászatomat - a kép már a fejemben!

Ilyenekre gondolsz??? :-((





  Jól kikerestem az urat a neten, tényleg nem rossz, alig várom, hogy menjek a víz alá kompomáálni!!!

ó, kozonseges adria meg voros a helyszin, rab, pag, krk es hurghada meg shagra. koszonom szepen :)

Juj, az a kék csiga nagyon teccik!!! Kár, hogy nem raktad föl? (Álnéven :-))

Úristen! te milyen különleges csigamezőkön járkálsz/úszkálsz, mégis melyik földrészen? Egyiket sem láttam még életben.... sajna

Sok dologban igazad van. De szerintem most egy elég képlékeny szakaszban vagyunk. A digigépes robbanás óta boldog-boldogtalan fényképezőgéppel merül, meglehetősen vegyes színvonalú eredményeket produkálva. Sokan büszkék a képekre, amik összesen csak annyira jók, hogy látni, valami víz alatti élőlény van rajta.
Ez a kis verseny azért már valamelyest mérce is. Igen, készítettem egy képet, igen, vállalom azt, hogy kritikákkal földbe döngölik. De az is benne van, hogy egy ügyesen elkapott, jó kép a pontok alapján az élmezőnybe kerül. És persze látom a többiek képét is: ami jobb, miért jobb? Lehet hogy nem most, nem ma lesznek egyre jobb képek, de egyszer remélhetően azért csak-csak javul a színvonal. Szóval én értékelem azoknak a törekvéseit, akik próbálkoznak alkotni, nem csak kattintgatni.
Talán a be nem nevezett képek mellett az ugyanakkor, ugyanott készült, de nem sikerült fotókat is meg lehetne mutatni az ügyesebb fotósoknak, hogy lássuk, mire kell törekedni. Gyanítom, páraknak ez a homogén háttér sem érthető teljesen, főleg azoknak, akik csak beesnek ide és olvasgatnak, miről is van szó.

Az egyediség, megismételhetetlenség, újdonság a legfőbb szempontok általában egy képértékelésnél, az hogy valami aminek élesnek kell lennie egy felvételen,nem hiszem hogy érdeme annak. Az új képi látásmódot pedig ne keverjük -bocsánat a kifejezésért,véletlen sem szeretnék modortalan lenni- az amatőrizmussal! A zavaros hátterű csiga fotók nem újszerűek,lásd pl a pályázatot, hiszen a 90%-a ilyen. Vagy mindenki most fedezte volna fel új irányzatnak? Megsúgom: NEM! Tipikus kezdő fotós hiba, csak a fő témára figyelni, a környezetről pedig igazán tudomást sem venni. Lembehben a pointerem sem értette, hogy miért mutatom egy piciédesmütyire egyszer azt, hogy nem érdekel máskor pedig lelkesen órákig el voltam vele. A környezete! (pesze maga az állat is fontos, hogy szép vagy érdekes fajtája legyen). Így Dali és Picassora visszatérve: ők ujdonságot mutattak be, a zavaros kesze-kusza kép, félig megvágott csigákkal stb.. nem újdonságok. Illetve lehetnek annak aki nem nézett körül a nagyvilágban és nem tudja, hogy néz ki egy szép csiga fotó. Ajánlom Rekdal Espen norvég fotós felvételeit. A legutóbbi VB-n nagyon szép csigafotót készített!
u.i.: nem kötözködünk (sem én veled, sem -gondolom- te velem), én csak elmondom a hozzászólásokról is a véleményem , ha nagyon nem értek vele 1et, hogy a fórum tényleg a fotósok fejlődését szolgálja, ne egymás butitását.

-Három hónap múlva lesz csak pénzem, és előre láthatólag akkor tupok majd csak merülni menni, illetve megvenni a gépet. Csubakka védelem ellen pedig megpróbálom átcsábítani az oldalunkra a sok fiatal kis padavant! (Darth Solo-t és Darth Skywalkert is)

Elmondtam már erről a témáról neked a véleményem délután is. Most bedobok egy képet, hogy illusztrálljam, szerintem mire gondol analog-dialog, legalábbis én így értelmezem. (Elnézést a gyenge képért, nekem ilyenre fussa.) Ugyanarról a halról készült, pár másodperc eltéréssel, csak az egyiknél sikerült jobban "eltüntetni" a hátteret. Szerintem egyértelmű, hogy ettől a kép is jobb lett, hiszen egyértelmű a téma, elválik a főalak a környezettől, stb. Tehát az arra való biztatásban igaza van a profi kollégának, hogy tudatosan keresni kell ezt a helyzetet. (Főleg akkor ordító a különbség, amikor ilyen kicsiben látja az ember egymás mellett a kettőt.) Aztán vagy összejön, vagy nem.

Nem lehetne a nem indult képek kategóriájában is szavazást rendezni? Ebben a körben, mindenki találna szavazatra méltó képet.
analog-dialog: nem akartam  én kötözködni veled, de ahhoz hogy ki tudjam választani mi a szép, mi teszik nekem, nem kell mindig pontosan megmagyarázni, hogy miért.( mint tudjuk, szép az ami érdek nélkül tetszik, vagy valahogy így szólt a kanti szépség fogalom, már ha jól emlékszem filozófiai tanulmányaimra) Persze az aranymetszés szabálya mindig, mindenhol érvényesek és a  klasszikus, jó, arányos kompozíció alapja. Meg lehetne sorolni a színekre vonatkozó alapelveket,  a formák párosítását, de izlések és pofonok eléggé különbözőek. Nem hiszem, hogy egy új képi látásmód  vagy láttatás-mód  eleve elvetendő. Hol lennének akkor Picasso képei, vagy Dali különc formái. Nem mindig a hagyományos, a nagyok által elfogadott és preferált látásmód  az, amin mindenkinek nézni-látni kell. Azért persze tiszteletben tartom a te véleményedet, és hozzáértésedet, de mint mondtam én csak a user,  felelősségtől mentes, átlag fogyasztói véleményemnek adtam hangot, ami kizárólag az én ízlésemet mutatja, ami eddig a többség véleményével egybeesett a korábbi témák szavazatai és nyertes képei alapján.  ( azon meg megintcsak lehet vitatkozni, hogy az ízlésem vagy a modorom jobb:-))
És miért várunk 3 hónapot? Én addig felépítem a Csubakka védelmet:-))

zook: nagyon szivesen adok tanácsot legközelebb a képek válogatásánál, csak mutasd mid van :D  (és még tanácsadási díjat sem számlázok:-)))

Az a másik gépen van. Ez a netes gép, ezen csak néhány véletlenszerűen ide került kép van és lusta vagyok szállítgatni őket.