"Vizuális élményt nyújtó produkciót szerintem minden jó ízlésű, ügyeskezű, szerencsés, továbbá technikalig jól felszerelt, és jól képzett búvár képes csinálni", ez szerintem egyszerűen fényévekre van a valóságtól."
Szerintem ez igaz. Csak ritka a jó ízlésű, ügyeskezű szerencsés stb ember. De ha ezek az adottságai megvannak,akkor azt hívjuk tehetségesnek és akkor ez igaz.

Egyébként én már a Natgeos bemutatom filmeket is kezdem  unni,mert már szinte mindent bemutattak, ezért szívesebben néznék én is inkább valami kreatívabb, a valóságtól eltérően teljesen más mondanivalóval megáldott filmeket. Sajnos én sem tudtam csak szaggatva megnézni Jules filmjét, ezért a felét még nem láttam, de nekem érdekesnek tűnt. A sima szép egymás utáni snitteket már unom, a halak párzásáról stb szoló filmek meg már nem érdekelnek. Ez van. Nem fogok filmezni mégsem. Soha. :-(
Az jutott még eszembe, hogy olyan jó néha az amerikai abszolút profi gyors filmek után, egy lassú és el-elgondolkodtató európai filmet megnézni. Mégha zavar is közben, hogy nem volt pénz megfelelő világításra, stábra stb.. Helyettesíti a technikát az ész, a gondolkodtatás.

Ha jól értem, szerinted a Mózes jobb film, mint egy BBC-s víz alatti természetfilmsorozat, ami "csak" sose látott dolgokat mutat be? Én ezzel nem értek egyet. Felvázoltad az Eisenstein szerinti 1+1 az 3 képletet, de ez továbbra is azt jelenti az én számomra, hogy szerinted mondjuk ha valaki fél éven át hasal a csukák mellett, és egy nagyon alapos, nagyon részletes filmet készít az életükről, az kevesebb, mint ha valaki akármilyen képekkel illusztrálva csinál egy három perces anyagot, amibe intellektuális vonulatként belekeveri mondjuk a darfúri népirtást (hogy valami elrugaszkodott dolgot mondjak).
Azért sem igazán értek veled egyet, mert én egyetlen példát sem tudnék (vízalatti filmekről beszélünk) olyan intellektuálisabb, és a "pusztán" természetfilmeknél sokkal nagyobbat durranó filmekre mondani. Ez lehet az én hibám is. (Azaz talán mégis, a Nagy kékség lehetne valami ilyesmi, de alapvetően annyira messze áll attól, amiből kiindult ez a beszélgetés, amennyire csak lehet.)
A néző pedig olyan, hogy beül a vetítőterembe, és várja a jelentős részben víz alatt készült filmet. Azért nem vádolhatod a Bunnyt, mert azt mondja, szeretek merülni, szeretnék egy búvárfilmtől olyan élményt kapni, ami kicsit a merülést idézi, de ehelyett bibliai vonalat kap, ami nem érdekes a számára. Szívesebben nézne inkább pár snittet egy békahalról. Többrétegű, érdekes, elgondolkodtató, igazán jó filmet még az öt éves filmművészeti egyetemet elvégzett, 100 milliókból, profi színészekkel és stábbal dolgozó magyar rendezők többségének sem sikerül soha az életében összehozni, szóval ezt a szintet a "magányos farkasként" dolgozgató víz alatti filmesektől elvárni nem lehet.
Amivel pedig abszolút nem értek egyet, az az, hogy "Vizuális élményt nyújtó produkciót szerintem minden jó ízlésű, ügyeskezű, szerencsés, továbbá technikalig jól felszerelt, és jól képzett búvár képes csinálni", ez szerintem egyszerűen fényévekre van a valóságtól.

Én némiképp másként látom..
Egy film, ha sok szép kép sorakozik egymás mellett vizuális élmény. Ha a szép képeket valailyen logika, vagy ötlet alapján rendezik, hozzáadott érték keletkezik és a mozi intellektuális élménnyé avanzsál, mivel kalkulál a néző "agyával" is és nem csak a "szemével",  ezért minőségileg -nálam- feltétlen magasabb kategória és kétségtelenül sokkal kockázatosabb is. Vizuális élményt nyújtó produkciót szerintem minden jó ízlésű, ügyeskezű, szerencsés, továbbá technikalig jól felszerelt, és jól képzett búvár képes csinálni. Az intellektuális mozihoz az előbbieken túl már minimális kellék a magasfokú empátia, a kreativitás, amik  harmóniáját művészetnek is szokták hívni.

Utóbbi, mint már utaltam rá kétségkívül kockázatosabb, de reménytelibb is, mert ha sikerül, sokkal nagyobbat durran, mint egy vizuális remekmű, de sokkal nagyobbat is bukhat.

Jules filmje szerintem nagyon kreatív munka, nagyon jó ötlettel és jó kivitelezéssel, az empátiás várakozásokba csúszott hiba: a nézők nem követték a gondosan elszórt morzsákat, így sokan eltévedtek, ez kudarc élményként élték meg, és film hibájaként aposztrofálták. Szerintem a szimbólumokra és áthallásokra építő ötlet-filmeknek, ha csak egy megfejtésük van, akkor vagy nagyon egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, hogy mindenki célba juthasson vele, mert ennek hiányában nem tudja értékelni magát az ötletet sem. A másik út, ha a film csak kinyitogatja a kapukat, de a nézőre bízza melyiken megy be, és melyiken nem, végül a megfejtés is egyedi lesz, eltérő habitusú, beállítottságú, személyiségű nézők is megtalálják a maguk teljesen eltérő igazságát.
Jules egy konkrét úton akarta vezetni a nézőit, de keveset tudott róluk, ezért túl ritkák voltak a morzsák és a többség eltévedt.

Én nem dolgoznám át a filmet , Jules. Ez ott és akkor így született, ilyenné vált így kell szeretni, vagy elvetni. Örkény sem írta át az egyperceseit, mert nem feltétlen értette meg elsőre mindenki.

Nahát! Egy ilyen versenyre akkor sem mennék el, ha fizetnének érte.
Egyszer már kaptam 20 perc dekót, mert szépen kivártam, míg 3 fotós szép kényelmesen végigfotózott egy témát.
Nekem már az is sok, ha a csoportomban van mégegy fotós...

A Kimon-on (Sea Star) nem voltam, Chrisoula (Tile) lesz csak már régen volt.
A Chrisoula balról a 2.

Akkor van annak egy harmadik neve is: Chrisoula. Szerintem. Az a legszélső hajó Abu Nuhason, tele járólappal.

Azt hiszem a SeaStar-on van (lehet a Tile a másik neve?).

A Sötétség Hajói-ban számomra kifejezetten zavaró volt, hogy nem egy hajóról szólt, mert nekem teljesen mást jelent a Thistlegorm, Tile, Ghiannis D, és a Carnactic.
A Moses viszont egyre jobban tetszik.  (A lány is szuper! na meg kép is)
A zene választást és a vágást nem hiszem, hogy ragozni kellene. (qrvajó)

Kérdés:       A fúrógép a Tile-on van?

Az alcím nem így lenne helyes:    " Omnem crede diem tibi diluxisse supremum " ?

Sok mindenben egyet kell értenem Che kollegával... A következő filmtervem egyébként kísértetiesen hasonló: jövő tavasszal elvileg lehetőségem lesz ugyanazon házi zátonynál két hetet merülnöm. No limit, no kísérő. Az ezévi Anibes-i B-győztes Danny Van Belle, filmjének forgatása kedvéért 5 hónapra Lembehbe utazot... És mindennap ment forgatni. Ahogy Bruno fogalmazott, minden stupid fish előre köszönt neki...

"Az én konklúzióm nem az, hogy el kell menni Eilatba:)"

jaja, ok is igy gondoltak :D es en is igy gondolom, iden is mentem volna nagyon, csak keson kaptam eszbe, de jovore mindenkeppen kivancsi vagyok pl erre a latvanyra :D


(wetpixelen egy a versenyrol szolo forumban talaltam, ime a forras)

No akkor az én tanulságaim. Hosszú leszek, előre szólok.

1. Roppantul igazságos az élet. Ha 25 évvel ezelőtt a mostani technikai színvonalú felszerelésemmel, a mostanában megmerült helyekről hoztam volna filmet, nagy király lennék. De hát manapság mindenkinek futja kamerára, utazásra, szóval hiába lett hozzáférhetőbb bárki számára a filmezés, mégis ugyanolyan nehéz (csak más tényezők miatt) érdekes filmet csinálni. Ez a fotózásra is igaz, amatőr galériákban látni képeket, amik 25 éve komoly versenyen jónak számítottak volna.

2. Aki kiugrani akar, gyakran egyre szélsőségesebb koncepciókban gondolkodni. Számomra leegyszerűsítve úgy fest, hogy azért van mindenhol valami "sztori", mert a víz alatti világ bemutatása "csak úgy" unalmas. De a történet, a nagyívű elképzelés sem tud igazán elkenni semmit, azt hiszem. Jules filmjei közül a Sötétség hajói azért sokkal izgalmasabb, mint a Closed spaces vagy a Moses, mert hang, cím, feliratok, sallangok nélkül is izgalmas nézni. Amúgy sem hiszek a történetben, bár Garf nyilván prüszköl a Varga Csabára hivatkozás miatt, a filmidőt tartom a kulcsnak. Ja, hogy én sem vagyok a mestere? Sokan vagyunk így ezzel...

3. De hát akkor az a szerencsétlen, aki nem akar sztorizni, meg nem akarja mindenféle párhuzamba állítani a víz alatt felvett képeket valami társadalmi-filozófiai kérdéssel, mit csináljon? Fel kell idézzem kiküldött tudósítónk lelkendezését egy angol amatőrfilmes munkája iránt, aki "csak" annyit csinált, hogy merült vagy százat egy angol bányatóban, és csukákat filmezett. Be kell látni, jelen utazási, merülési, forgatási stílusunkkal (tisztelet a kivételnek) alapos munkát nem nagyon lehet csinálni, így aztán jöhet a sztori, ami az esetek többségében erőltetett. Én most erősen gondolkodom azon, hogy a számomra érdekes témákat mutató helyre visszamenni, és egészen más stílusban dolgozni. Van az a jó kis házizátony Lanzarotén, ahol engednek mindenféle csapat nélkül merülni, és ha ott nyom az ember tízszer egy órát, gyanítom, értékesebb (vagy legalábbis alaposabb film készítésére lehetőséget adó) anyagot vehet fel, mint tíz különböző helyen. Lássuk be, a beállítások jelentős részét adott helyen, adott pillanatban kell kitalálni. De le a kalappal azelőtt, aki egy csapatot követve, 1-2 perces forgatásokra megállva képes megkomponálni egy belső vágást. Mellesleg a belső vágások hiánya az egyik legnagyobb hiányossága víz alatti munkáinknak érzésem szerint. Lemondunk egy nagyon fontos, nagyon jó filmnyelvi eszközről. Egyébként ez az alaposság köszön vissza a Sötétség hajóiban, és nincs, nem lehet benne a Mózesben. (Már elnézést Jules, hogy mindig rád hivatkozok, nekem nincsen messze ilyen archívumom, előéletem.)

4. Az én konklúzióm nem az, hogy el kell menni Eilatba:), hanem vagy áldozatokat hozva (oda a változatos a túra) komoly erőfeszítések árán próbál az ember filmezni, vagy pedig fogadja el, hogy a kompromisszum ára a végeredményként kapott film milyensége. Nyilván ügyes ember fel tudja oldani az ellentmondást, ha sikerül olyan koncepciót kitalálni és megvalósítani, amihez illik a szokványos túrajellegű búvárkodás, de általában inkább csak egy csomó jobb-rosszabb kép sorozata lesz a végeredmény valami zenei aláfestéssel. Az is lehet érdekes a maga módján, de ha már időt szánunk a filmek elemzésére...

Persze ez csak az én gondolatmenetemet tükrözi. Másnak más is lejöhet.

Miért? Lehet, hogy valaki fickó létére a jóképű szabadtüdős fickóktól lesz nedves álmában. (Pfujjjj)

hopp mar a cime is szovicc

Nem volt ott, részletesen elmeséltem a film sztoriját. Látunk egy fickót törökülésben a hegyen. Lehunya a szmét és ülétben elalszik. Ekkor átmegyünk a víz alá és egy szabatüdős jóképű fickó úszkál a halak, korallok között. Hirtelen véget ér az álom, visszamegyünk a hegyre, ahol látjuk, hogy a fickó észreveszi, leégett a válló, s rre így szól: fuck off. Ennyi. A címe: Wet dreams.

Ja, hogy ez a mocsok Zook is ott volt....

Hol, hol, hát a díjátadón...

Akkor hol látták a többiek?

A győztes film előbb-utóbb felkerül a www.sandiskredsea.com oldalra. De arra szerintem még várni kell.

Bocsika, hol lehet megnézni a győztes filmet? Ha jól vettem le, akkor az nincs a 4 között, amit Jules feltett.

Mellesleg azokat megnéztem többször is.
- Pl az utolsó, az Ewás tokban, valami szörnyedvény, összevissza színekkel, stb. Talán csak a zárósnitt ér igazán benne valamit, meg két jól eltalált, a zenére passzított mozdulat. Na jó, a kukucska delfin sem semmi, de inkább csak mint búvárélmény.
- Az első film, a Bruno, tényleg egy egész egyszerű ötlettel jött, de nem tetszett benne a sok szem a gyors vágásokkal. No meg azok, amik nem illettek bele a mesébe. Viszont volt pár szép felvétel, meg érdekes is: az a polipszerű valami, ami a padlón osont...
- Az Edward nevű fickó himnusza volt a leggyengébb. Eleve jó képek sem voltak benne, az a marhaság meg, hogy egy férfi elkezdi, egy nő meg folytatja a szöveget, pont úgy hanzott, mint egy angol nyelvlecke. Ja, még a kameramozgásban is volt jócskán bibi.
- Jules. Ahogyan a roncsos filmedben, bárhányszor is néztem meg, nem tudtam volna megmondani, mitől jó (márpedig az volt), most ebben azt nem tudom megmondani, miért nem igazán az. Itt most vannak nagyon szép, mutatós felvételek, van eleje, vége, ami megfelelő keretet ad, és most már érthető nekünk falusiaknak a koncepció is. De vannak benne - számomra - nem érthető vagy nem tetsző snittek. Furcsa az elején a kishalakat megelőző kavics (?), a szikla remegősre sikerült, a víz alatti sziklánál zaccos a felvétel, a közelire váltásnál hirtelen nagyon pirosak lesznek a halak meg a környezet. A színes kagyló után nem értem a közelire bevágott bézs korallt a figyelő hal előtt.
A kéz mozgásának a fázisai közé is került szvsz egykét olyan jelenet, ami helyett más jobb lett volna. Magát a kezet lehetett volna messzebről venni először, és nagyobb lépésekben közelíteni; az utolsó előtti fázist, ahol csak az árnyék mozdul a sziklán, csak akkor fogtam fel, amikor megállítottam a filmet.
Aztán attól kezdve, hgy a kéz lesújt, már sokkal letisztultabb, símább a történet (az egy furcsa benne a vizet szűrcsölő száj, túl közeli). Onnan már nagyon tetszik.

Tanulság: részt kell venni a DC-s videósversenyen, és úgy kell időzíteni, hogy egy éjszaka hozd össze a filmet. Akkor majd lesz gyakorlatod a gyors utómunkában  :-)

na kapcsold be gyorsan a skypeot haversrac! (nemo33 miatt :)

Azért lássuk be a versenyeknek az átlag videót / fotós számára elsősorban tanulási haszna van, nem? Persze, mindenki nyerni megy, ha más nem hát titkoltan, de aki realista az szerintem így látja. Ahogy te is okosan leszűröd a tanulságokat, szerintem ez a legfontosabb. Tudod hogy működik a zsűrizés, megtanulsz pár ököl szabályt amiket te is jól összefoglaltál, és a következő versenyekre már ezeket figyelembevéve tudsz indulni.

Mert persze előfordul, hogy az ember mázlival nyer egy wakatobi utat egy csikóhallal (HEHE), de a realitás azért szerintem inkább az, hogy nagyon tudni kell, mit akar a zsűri hogy nyerhessen az ember. Sajna a versenyek ilyenek, az OB is itthon. Sokat számít a rutin - a versenyrutin. Vannak un. verseny képek, amelyen nem feltétlenül olyanon amilyenek a szívünkhöz legközelebb állnak, de tudjuk hogy ez az, ami a zsűrinek tetszeni fog.

Mit is mondhatnák, talán csak azt, hogy  "vágd újra, Sam!" :D

Na,  akkor a történet:

Igen, valószínűleg mindenki valami konkrét ötlettel ment oda. Vagy ha nem, akkor csak a saját dolgát nehezítette :) Egy biztos, az ilyen hírtelen halál versenyeken nyilván igen korlátozott alkotások születnek, nem egy kategóriák az előre megtervezett, sok merülésen anyaggyűjtött, aztán hónapokig vágó, törpölős filmekkel.
Dehát ennek is megvan a szépsége, vagy mi a szösz. Azért fotós versenyen sem leányálom fotózni, este képet válogatni, raw-ot állítgatni, aztán utolsó nap rohammeló ezerrel.

Pl. ő adja a napi forgatás előtt a kazettát, és amint kijössz a vízből, egyből csinál róla egy másolatot. Nem megoldhatatlan. De az tény, óriási helyzeti előnyben van a helyi búvár, akinek előre köszönnek a halak. Szerintem a többség úgy utazott, hogy a téma és a szkript nagyjából előre megvolt fejben, és ehhez igazítva próbált forgatni. Jules is nyilván jóval korábban kitalálta a Moses Rockot. Ettől még szocialista rohammunkában kell vágni, ami embertpróbáló feladat.

Azért ez a forgasd-vágd villámbajnokság baromi nehéz lehet... Nem sok idő van a töprengésre.
Meg nem hagy békén a kisördög: tessék mondani, azt hogyan ellenőrzik, hogy - főként persze a haziak- a versenyen nyomták a snittjeiket, és nem egész évben ugyanott. Vagy mondjuk egy makróról hogyan lehet megállapítani, hogy az ott és aznap készült, és nem két hónapja  Bora-Borán?

tobbet kellene foglalkoznom veled...

Többet kellene foglalkoznod esztétikával. :-)

erjen gancs es megvetes, tovabba vessetek a mokusok ele: ahogy jules nekem elmeselte, lehet, hogy nagyon szarul kiviteleztek, de az alapotlete a nyertes filmnek igencsak tetszett. semmi mely dolog, egyszeru es ertheto, es en nagyon vevo vagyok raadasul arra a humorra. majd elmeseli ha akarja.

nehez dolog ez a verseny/palyazat dolog. pl tok szepen kijott, amikor a kedvenc kep fordulo volt, h ami vkinek sokat jelent az masnak esetleg A, semmit B, erzi h van valami de tul bonyolult es nem fogadja be ezert, C, stb.

pl van egy kepem amit nagyon nagyon szeretek, es ehhez kepest rajtam kivul senkinek nem mond semmit, pedig meggyozodese, h az egyik legjobb amit csinaltam. pedig mindenki szarozza, nem erti, stb. es akkor az meg csak raadasul egy facska a tok ures vizterben, sehol meg semmilyen bibliai v barmilyen utalas, semmi extra, csak egy fa. megsem tetszik senkinek :)

beteg vilag :D

Bizony, ne feledjük ezek a külföldi filmek, nem láttuk a "hazai" felhozatalt, köztük a győztest sem.

Ezzel vitatkoznék annyiban, hogy én például igazán egyik filmet sem szerettem meg, és amikor levett hanggal végignéztem őket (azért persze egy kis Judas Priest szólt alatta:), hol látom a legtöbb érdekességet, Bruno filmjében voltak a legkülönlegesebb élőlények- búvárok vagyunk, vagy mi, szóval ez azért nem elhanyagolható érdem. Itt az én megítélésem szerint nem kiforrott, igazán gondosan összerakott filmek versenyek vetélkedtek, mert a rövid miatt ez nem is jöhetett össze, pláne nem a nagyobb ívű koncepciók esetén. Ettől függetlenül a négyből Edward filmje szerintem elhibázott, Rudy filmje pedig aránylag erőtlen, de igazán akkor lehetne roppant okosat mondani, ha a verseny összes filmjét láttuk volna. Köztük azt az "átlagos" győztest.:)

Ha Jules filmje első lenne, második és harmadik díjat nem is oszthattak volna...
Ha a különbséget zongorázni tudnám!

Megnézve a másik 3-at, Jules filmje még jobban tetszett - kiemelkedik közülük.
(Bunny !  A "hithű ateista" eddig csak az én dumám. volt. Te genya lenyúltad:-)

Napközben nekem nem sikerült a megadott linkről lejátszani a filmed - hibát jelzett. Most megnéztem és gratulálok!

Szóval vegyes volt a mezőny. Kösz az infót.

Láttam még sony HC96-ot Stingray III tokban, s láttam még kicsi Ikelite tokot.

Ewa Marine??? Király a csávó.:)

Bruno: Sony Z1 light and motion Bluefin tokban

Bruno az egyetlen igazán rutinos, ő 2005-ben megnyerte az Antibes-i arany pálmát a B-kategóriában... Meg más díjakat is. Rudynak ez volt az első filmje, Edward más munkáit nem ismerem, amúgy ő szervezi a North Sea Festivalt, ami most lesz először, Hágában. Aki tud, esetleg jöjjön ki valami fapadossal, jó buli és jó tanulóhely lesz.

Ja igen, arról mesélj már, ki milyen technikával dolgozott. Kíváncsi vagyok, hol tart ma a még nem profi, de nem is kezdő videós mezőny.:)

Az első, a képaláírásos nálam már az aláírások miatt bukta, de a képek között van pár érdekes, az ötlet sem lett volna rossz, de nem végülis nálam nem ütött nagyot. A második nekem kissé elcsépelt, a szöveg olyan, hm... Szóval nem tetszett. A harmadikról már értekeztem.:) A negyedik végre könnyedebb volt, csak ehhez a zenéhez, pörgős témához szerintem pörgősebb vágás is kellett volna.

Jó filmek ezek is Jules. A koncepciók is hasonlóak voltak a  tiédhez, mindenki sztorit gyártott a felvételeihez.
Gondolom ők már rutinosabbak voltak, és nem bízták a bírák felfogóképességére a dolgot, ezért feliratozták vagy elmagyarázták a dramaturgiát. Szerintem ennyi, amit tanulni lehet belőle.

Egy holland, két belga, 8-9 helyi

A neveket nézve három holland v. flamand volt ott és te, az összes többi résztvevő helyi?

Én sem vagyok vallástörténész, de azért Jules filmjében felfedezett markáns szimbólumok, utalások eléggé közismert sztorikon alapulnak: isteni csodák by Moses. A teljesség igénye nélkül pl. a film elején a  szemben logbogó tűz nekem az égő de mégis épségben maradt csipkebokrot juttatta eszembe, Moses botja hol tengert választ, hol vizet fakaszt, hol kígyóvá (ágaskodó murénává) alakul. Garfival élve, a "koralból tüzijátékszerűen szétspriccelő apró halak pedig az exodus gyönyörú képei.

Nekem emocionális elágazása nem volt a filmnek, tematikus lehet hogy van, ezért megnéztem még egyszer, de nem találtam meg Zook polémiáját.

Egyébként én is utálom a találjuk ki mit is gondolhatott Ady Endre miközben ... című alkotás elemzéseket, szeretem leegyszerűsíteni a dolgokat: tetszikre, vagy nem tetszikre. És annak sincs jelentősége tudom-e hogy miért. Most is csak azért merészkedem erre az ingoványos talajra, mert Jules kifejezetten kérte.
(Ja, és amúgy  tetszett. Nagyon.)

Ha kicsit akadozna, érdemes türelmesnek lenni, mert letöltődik mind a négy (darabonként 10 mega), és akkor már folyamatosan mennek.

www.helioxfilm.hu/eilat.html

No, Eilatban szerintem azért ennél a 10 százaléknál lényegesen jobbak voltak az arányok.:)
Mellesleg nem kötelező mindenkinek minden filmet megérteni, ilyen nem is nagyon létezik. Bergman attól még jó rendező volt, hogy az emberiség kisebb része töpreng az Isten csendjén. De az is igaz, hogy a film valamelyest eltér a "szép színes halacskák vannak a Vörös-tengerben, juhé!" vonaltól, amit mindennel együtt én respektálok.

Én kérlek szépen hithű ateista vagyok, és a bibliát sem forgatom, ezért az idézett rész számomra ismeretlen volt eddig. Én beraktam volna a film elejére ezt az idézetet, és akkor a hozzám hasonló műveletlen tahók is megértik, mit akar a művész. Mert így gyanítom főleg ő értette mit akar, meg a nézők 10%-a :)

A túl elvont dolgokkal az a baj, hogy az emberiség átlag műveltsége olyan mint az enyém. Satnya.

Nos, nekem, mint szögletes gondolkodású egyénnek, inkább a jó snittek tetszettek, mint a teljes egész. Én képtelen vagyok a messzemenőbb asszociációkra, de annyit mondhatok, hogy volt vagy 5 olyan rész, ami qrvára tetszett. PL a muréna felágaskodva (homogén hátér előtt), meg a közeli a kishalakról, de a legeslegjobb: a korallból tüzijátékszerűen szétspriccelő apró halak a végefelé.