Nagy ámbráscet a Balti-tengeren
TudományNagy az izgalom volt a Balti-tengernél idén nyáron: ámbráscet tévedt a déli partok közelébe. A stralsundi Tengeri Múzeum szakértői szerint ilyen esemény évezredenként egyszer történik.
Az ámbráscet feltehetően az Atlanti-óceán északi részéről, a Golf-áramlás felől idetévedve került a Balti-tengerbe. A feljegyzések szerint ez az első alkalom, hogy ámbráscetet pillantanak meg a német partok közelében. Itt azonban kevés az élelem a nagytestű cetfaj számára. Az ámbráscetek 80 százalékban tintahalakat fogyasztanak, amelyekre 1200 méteres mélységben vadásznak. Zsírtartalékainak köszönhetően azonban az eltévedt egyed hosszabb időt is kihúzhat a Balti-tengerben. Annak esélye, hogy visszatalál az Atlanti-óceánba 50 százalék. A szakértők szerint az eltévedt állatnak az ember nem tud segíteni.
A nagy ámbráscet a 70. északi és déli szélességi kör között számos tengerben megtalálható. Amit nem szeret, az az egészen hideg víz.
Hossza 16-20 méter, tömege 40-70 tonna. A nőstény jelentősen kisebb, mint a hím.
Az ámbráscetek februártól júliusig az Atlanti-óceán északi részén párosodnak.
A kicsinyek hossza születéskor eléri a 3,7-5,5 métert, tömegük pedig az ezer kilogrammot.
Magányosan vagy kis csapatokban élnek. Májustól 30 kilométer/órás sebességgel vándorolnak a Déli-Jeges-tenger felé élelemért. Októberben kezdődik a visszaút az Indiai-óceán és a Karib-tenger vidékére.
A nagy ámbráscetet régóta vadásszák, aminek oka az állat által termelt értékes ámbra. Egy ámbráscet beleiben akár 400 kilogramm ámbra is lehet. Nagy mennyiségben az ámbra átható, kellemetlen szagot áraszt, erős higításban azonban meglehetősen jó szagú, távolról a pézsma illatára emlékeztet, ezért a kozmetikai iparban rendkívül keresett. Ugyancsak jó áron lehet értékesíteni a fej üregeit megtöltő spermacet olajat is.
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Kecskemét
